Rochel Antal, Anton Rochel

* Neunkirchen, 1770. június 18. – † Graz, 1847. május 12. / orvos, botanikus

Bécsben sebészeti tanulmányokat folytatott, majd 1788-tól a császári hadseregben szolgált felcserként. 1792-ben sebészmester lett, majd megszerezte a szülészmesteri címet is. Ezt követően ismét katonaorvosként szolgált, de francia fogságba esett, ahonnan kiváltották. Néhány évig Németalföldön élt, de 1798-ban végleg megvált a hadseregtől és Morvaországban működött orvosként. 1800–1805-ben báró Mednyánszky Alajos (Révayfalva) személyi orvosa volt Vígváron, később, 1811–1815-ben pedig Rákfalun. 1815–1820-ban Lednicrónán Aspremont gróf személyi orvosa volt és közben a grófi botanikus kertre is felügyelt, ahol kb. 2000 vadon növő növényfaj volt a gondjaira bízva. Kutatta Trencsén vármegye és a Középső Vág mente flóráját. Amikor elhunyt Kitaibel Pál (1757–1817), a pesti egyetemi füvészkert igazgatója, utódját keresve felfigyeltek Rochelre, aki 1821-től 1840-ig volt a növénykert főkertésze. Lednicrónáról kb. 400 növényfajt is magával hozott. Pesti működése idején elsősorban a magyarországi növényritkaságokat gyűjtötte (herbáriumai máig fennmaradtak), és ezekből külföldre is küldött. 1840 márciusában vonult nyugalomba és Grazban telepedett le. Számos munkája kéziratban
maradt.

Főbb művei:
Naturhistorische Miscellen über den nord-westlichen Karpath in Ober-Ungarn. Mit einer Karte, 1822;
Plantae Banatus rariores iconibus et descripcionibus illustratae. Praemisso tractatu phyto-geographico et subnexis additamentis in terminologiam botanicam. Accedunt tubulae botanicae XL et mappae lithographicae, 1828;
Botanische Reise in das Banat in Jahre 1835, nebst Gelegenheitsbemerkungen und einem Verzeichnisse allerbis zur Stunde daselbst wildwaschensenden phanerogamischen Pflanzen sammt topographischen Beiträgen über den südöstrlichen Theil des Donau-Stromes im österr. Kaiserthume, 1838.