* Nagysurány, 1894. január 11. – † Budapest, 1956. augusztus 19. / építészmérnök, egyetemi tanár
Oklevelét vh.-s harctéri szolgálata után, 1921-ben a budapesti műegyetemen szerezte. 1922–1938 között a műegyetem műszaki mechanikai tanszékén volt adjunktus, a vasszerkezetek előadója, a Szilárdsági kísérletek című laboratóriumi gyakorlatok vezetője. 1938-ban átvette a Kísérleti Állomás irányítását, részt vett a fejlesztésében, részben saját tervezésű anyagvizsgáló gépekkel. Kutató-vizsgálatai eredményeit ipari téren is felhasználták; a szabványosítások során több építőanyag új vizsgálati módszerét dolgozta ki. 1942-ben az Állomás megszűntével a műegyetemi beton- és vasbeton-építési laboratóriumban nyert beosztást. 1950-től intézeti tanár, emellett továbbra is építési anyagok vizsgálatával foglalkozott. 1951 végétől haláláig a Mélyépítő-ipari Betonelőgyártó Vállalat kísérleti üzemének anyagvizsgálati laboratóriumában dolgozott.
