Révai Sámuel, Rosenberg

* Sebeskellemes, 1833. április 13. – † Budapest, 1908. november 13. könyvkereskedő, könyvkiadó, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. megalapítója.

Elemi iskolai tanulmányai után 1846-tól tanulóként egy könyvkötő műhelyben dolgozott. Pesten, Nagyszombatban és Bécsben folytatta szakmai felkészülését. Ennek során szerteágazó műveltségre és tapasztalatokra tett szert és autodidakta módon több idegen nyelvet is elsajátított. 1856-ban mint könyvkötő telepedett le Eperjesen. 1859-ben megvásárolta a helyi legnagyobb könyvkereskedést, amelyet Benczúr József alapított 1834-ben. Ezt követően megnősült, magához vette árván maradt öccsét, Révai Leót, akinek külföldi tanulmányait is finanszírozta. 1869-ben Pestre helyezte át könyvkereskedését, ezt 1880-ban könyvkiadói osztállyal bővítette ki, majd az egész vállalatot öccsével, Leóval 1895-ben Révai Testvérek Irodalmi Intézet néven részvénytársasággá alakította át. Az Rt.-t rövidesen fiai: Révai Mór János és Révai Ödön vették át, akik a vállalatnak országos hírnevet szereztek. Nevéhez fűződik a magyar szakszerű könyvkereskedelem kialakítása, valamint a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének megalapítása. Az Rt. egyik legnagyobb vállalkozása a Révai Nagy Lexikona 22 kötetének a megjelentetése volt.

Főbb művei:
Nemzeti irodalmunkról és a magyar könyvkereskedelemről, 1887;
A társadalmi jólét föltételei, 1901.