* 1750 Putnok † 1792. december 4. Komárom / református lelkész, költő, műfordító, Péczely József történetíró apja

Református papi családból származott. Apja halála után édesanyjával Szikszóra költözött. 1767-től a debreceni kollégium diákja volt, ahol a legkiválóbb növendékek közé tartozott. 1778-tól külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait (Lipcse, Jéna, Bern, Utrecht). Hazatérve Magyarországra Komárom prédikátora lett. 1783-ban II. József megadta a protestánsoknak a vallásszabadságot, a komáromi evangélikus gyülekezet is papot választott és az első lelkészi állásra a debreceni kollégium ajánlásával Péczelit hívta meg. 1783. szeptember 30-án érkezett Komáromba s október 5-én foglalta el lelkészi hivatalát. Ettől fogva haláláig Komáromban működött.
Egyházi elfoglaltsága mellett az 1780-as évek végén megalakította a Komáromi Tudós Társaságot, azzal a céllal, hogy elősegítsék a magyar nyelv és irodalom fejlesztését. Ezt szolgálta többek között a társaság folyóirata, az 1789 és 1792 között megjelent Mindenes Gyűjtemény. Ez volt az első magyar népszerű tudományos folyóirat.
1787-ben a dunántúli evangélikus egyházkerület főjegyzőjévé és pénztárnokává választotta.
Franciás műveltségének köszönhetően elsősorban francia nyelvből fordított. Péczeli Voltaire nagy rajongója volt, könyvtárában több száz francia nyelvű művet hagyott hátra.
Legjelentősebb irodalmi tette a Haszonnal mulattató mesék megírása és megjelentetése (1788). Az ezópuszi és lafontaine-i fabulák magyarítása és átköltése, eredeti részletekkel való kiegészítése nemcsak a magyar költői mese történetében játszik fontos szerepet, hanem politikai mondanivalót is tartogatott kora számára.

Fordításai:
– Voltaire: Zayr (Győr, 1784)
– Voltaire: Henrias (Győr, 1786)
– Young: Éjtzakái és egyéb munkái (I – II., Győr, 1787)

Főbb művei:
– II. József életének rövid leírása (Komárom, 1790)
– Haszonnal mulattató mesék. Melyeket részszerént Ésopusból vett, rész-szerént maga csinált… Péczeli József, Győr, 1788.