Majer István
* Mocsonok, 1813. augusztus 15. – † Esztergom, 1893. november 21. /egyházi és pedagógiai író, grafikus
Elemi iskoláit Érsekújvárott, a gimnáziumot Esztergomban végezte. 1834-ig bölcseleti és teológiai tanulmányokat folytatott Nagyszombatban, ahol négy társával együtt magyar nyelvgyakorló egyesületet alapított. Két évig a báró Sennyey családnál nevelősködött, majd 1836-ban pappá szentelték. 1836–1838-ban Muzslán segédlelkészként szolgált. 1838-ban Pestre költözött, ahol jogi tanulmányokat folytatott és kitanulta a rézmetszést és szentképeivel hamarosan ismertté vált. A Magyar szentképek című összeállítása 1842–1845 között közel 200 ezer példányban kelt el. A korabeli lapokban (Regélő, Rajzolatok, Honművész, Életképek, Képes Újság stb.) „tájrajzolatokat” közölt. 1842-ben esztergomi tanítóképző intézeti tanár, 1849–1851-ben a pesti egyetemen a pedagógia helyettes tanára. Egyik létrehozója volt az első pesti bölcsődének. 1857-ben kürti plébános, 1866-ban esztergomi kanonok, majd címzetes püspök lett. Kürti tartózkodása idején megírta az ő tervei és rajzai alapján készült udvardi kálvária, valamint a falu történetét. Kürti plébánosként számos cikket írt a községről, valamennyi írásában szeretettel szól a lakosságról. 1885-től főrendiházi tag. Számos rézmetszetet készített. Népdalokat, tájszavakat, szójárásokat gyűjtött. Elindította és 1856-tól 1870-ig szerkesztette az István bácsi naptárát, amelyben a parasztember észjárásának megfelelően ismertette a kor modern vívmányait. A kürti magyar iskola az ő nevét viseli.
Főbb művei:
Népneveléstan, 1844;
Színdarabok az ifjúság számára, 1846;
A rézmetszetnek műtana, 1847;
Egészségtan a nép számára, 1847;
A magyar képezdék reformja, 1848;
Népszerű egyházi beszédek I-II., 1849–1851;
Milyen legyen a néptanoda?, 1858;
Ezer műkereszt, 1884.
