Mácza János

* Alsógyertyán, 1893. augusztus 4. – † Moszkva, 1974. november 14. / művészettörténész, esztéta, író
Gyógyszerésznek tanult, emellett írogatott is: az Ungvári Közlönyben, később Kassák Lajos avantgárd lapjaiban (A Tett, Ma) publikált drámaelméleti tanulmányokat és színikritikákat. A magyar tanácsköztársaság bukása (1919) után Prágába, onnan Bécsbe emigrált. 1922-ben a Kassai Munkás szerkesztője volt. 1923-ban Moszkvába költözött. 1927–1970 között az esztétika tanára volt az Építészeti Akadémián, később a Lomonoszov Egyetemen. Verseket is írt.
Fő művei :
A klasszikus és az új magyar dráma, 1915;
A modern magyar dráma útja, 1916;
Teljes színpad, 1921;
Új Színpad, 1922;
A mai Európa művészete, 1926;
Irodalom és proletariátus Nyugaton, 1926;
Uitz Béla alkotói útja, 1932;
Alkotó módszer és művészeti örökség, 1933;
Esztétika és forradalom, 1970;
Legendák és tények, 1972.
Hibát talált?
Üzenőfal