Lányi Sámuel

* Igló, 1792. április 15. – † Kékkő, 1860. március 9. / vízépítő mérnök, festőművész

1823-ban szerzett mérnöki oklevelet a pesti Institutum Geometricum mérnökképző egyetemen. Azonnal bekapcsolódott a magyarországi folyók felmérésébe. Kezdetben a Sajó mentén, majd 1824-től kezdve a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszán tevékenykedett. Az 1830-as évektől a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette. Sokáig úgy vélték, hogy ezt a munkát Vásárhelyi Pál végezte. Lányi zokon vette, hogy Vásárhelyi 1846-ban bekövetkezett halála után nem őt bízták meg a folyószabályozási feladatokkal. Kilépett az állami szolgálatból és a kékkői Balassa-uradalom mérnöke lett. Mérnöki munkája mellett kedvtelésből képzőművészettel is foglalkozott. Mocsáry Antal 1826-ban megjelent Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése c. művéhez több művészi rajzot is készített. Lányi Barabás Miklós (1810–1898) festő baráti köréhez tartozott. Önarcképét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.