Láng Adolf Ferenc
* Pest, 1795 – † Nyitra, 1863. november 23. / botanikus, gyógyszerész, lapszerkesztő, az MTA levelező tagja (1858), a magyar gyógyszerészet első nagy alakja
Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában kezdte. A pesti egyetemen gyógyszerészetet hallgatott, 1810–1811- ben Egerben, Spetz Józsefnél töltötte gyakornoki évét, majd 1812-ben szerezte meg az oklevelet127. 1828-ban Pesten, majd 1832-ben Nyitrán saját gyógyszertárat nyitott (mindkét helyen A megváltóhoz címezve), s azt 1858-ig vezette. 1834-ben Nyitra város tanácsnoka, 1844-ben városi kapitány és a vármegye táblabírája lett. 1849–1850-ben vármegyei pénztárnok. Legjobban a botanika érdekelte. Utazásai során 60 000 lapból álló herbáriumot gyűjtött össze. Támogatta a hazai növénytani kutatást, Rochel Antal bánáti flóraműve az ő támogatásával jelent meg, Sadler József vele és Rochellel tervezte kiadni Magyarország teljes képes természetleírását. Több új magyarországi növényfajt írt le, számos adata mások műveiben látott napvilágot. Tanulmányozta az emberi bőr növényi parazitáit és zoológiával is foglalkozott. Gazdag csiga-, kagyló- és ásványgyűjteménye is volt. Az első magyar nyelvű gyógyszerészszaklap megalapítója: a Gyógyszerészi Hírlap 1848. augusztus 15-től 1848. november 15-ig az ő szerkesztésében Nyitrán jelent meg. 1856–1857-ben Chrenóczy-Nagy Józseffel együtt szerkesztette a Magyarhoni Természetbarát c. folyóiratot (német nyelven is megjelent: Der Naturfreund von Ungarn). Több magyarországi és külföldi tudományos egylet tagja volt. Az 1850-es végétől jobbára Pozsonyban élt: 1856-tól tagja, majd 1860- tól pénztárnoka volt a Pozsonyi Természettudományi és Orvos Egyletnek. Néhány kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
Főbb művei:
Nuncium pro Entomologis, 1822;
Enumeratio plantarum Hungaria, sponte nascentium quas in usum botanicorum
legit…, 1824;
Illustratio plantarum herbarii Florae Ruthenicae sistens rationem specierum novarum, minus cognitum, 1827;
Górcsövi növényi termékekről, melyek mint élősdiek a testben előfordulhatnak (Magyar. Orvosok és Természetvizsgálók
Munkálatai. VI.), 1845;
Rövid physiognómiája a növényországnak Magyarhonban (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók
munkálatai, VI.), 1846.
