* Ozdin, 1758. január 23. – † Pozsony, 1816. április 16. / orvos, botanikus
Osgyánban kezdte, majd Lőcsén és Pozsonyban folytatta iskolai tanulmányait. Pozsonyban Lumnitzer István buzdítására kezdett el botanizálni. Az orvostudományt 1782-től a hallei, 1786-tól a bécsi egyetemen hallgatta, oklevelét 1787-ben szerezte. Gyakorló orvosként Pozsonyban telepedett le és ott is maradt haláláig. Úttörőként foglalkozott a himlőoltás bevezetésével, ennek érdekében beutazta egész Magyarországot és Erdélyt. Elsők között alkalmazott eredményesen vízgyógymódot. Vizsgálta a malária és a tífusz elleni védekezés lehetőségét. Mint természetbúvár különösen a mérgekkel és mérgező növényekkel, azoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozott. Több külföldi tudományos társaság (az erlangeni orvos-természettani és a hallei természetvizsgáló társulat) tagjává választotta.
Főbb művei:
Ungarische Giftpflanzen…, 1791; Giftgeschichte des Thier-, Pflanzen und der medicinischen Anwendung der Gifte, 1798;
Beobachtungen über den Nutzen des lauen und kalten Wassers im Scharlachfieber, 1808.
