Scholtz Ágoston
* Kotterbach/Ötösbánya, 1844. július 21. – † Veszprém, 1916. május 8. / matematikus
A gimnáziumot Iglón, Rozsnyón és Lőcsén végezte. 1863–1864-ben Bécsben, 1864–1865-ben Berlinben matematikát és fizikát hallgatott az egyetemen. 1871–1883-ban az iglói gimnázium tanára, 1871-1883 között a pesti ev. gimnázium igazgatója volt. 1879-ben a budapesti egyetemen magántanár, 1884-től 1909-ig nyilvános rendes tanár és a matematikai tanszék vezetője volt. Egyik alapítója volt a Mathematikai és Physikai Társulatnak. Kutatásai főleg a determinánsokra és a geometriai problémák determinánsokkal történő megoldására vonatkoztak. Neve szerepel a Hunyady135 – Scholtz-tételben.
Fő művei:
Egy tétel a determinánsokról (Műegyetemi Lapok), 1877;
A kúpszeleten fekvő hat pont és a Chasles féle tétel (Műegyetemi Lapok), 1877;
Néhány covarians jelleggel bíró determináns alakról (Műegyetemi Lapok), 1878;
Sechs Punkte auf einem Kegelsthnitt (Archiv für Mathematik);
Résolution de l’équation du troisieme degré (Nouvelles Annales) 1881).
