* Pozba, 1841. október 18. – † Nagyigmánd, 1928. január 22. / református lelkész, egyházi író
1865-ben Pápán végezte a teológiát. Néhány évig káplán, 1870-ben pozbai, majd 1888-ban nagyigmándi lelkész. Írt elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat.
Főbb művei:
Monographiai vázlatok a barsi református esperesség mútjából és jelenéből, 1882–1887;
Új magyar Athenás (Újabbkori protestáns egyházi írók életrajzgyűjteménye, Kálmán Farkassal és
Bierbrunner Gusztávval), 1882;
Töredékek Nagy Igmánd és vidéke múltjából, 1892;
Az igaz és hamis gyöngy, é. n.
