Szegedi Kőrös (Fraxinus) Gáspár
* Szeged, 1525–1530 között – † Pozsony, 1563. augusztus 6. / orvos
Életéről keveset tudunk, születésének csak a helye ismert, időpontjáról jobbára találgatások vannak. Valószínűleg főúri pártfogók segítségével tanulhatott orvostudományt a padovai egyetemen 1546–1552 között, és 1552. november 30-án avatták orvosdoktorrá Perugiában. Egyetemi tanulmányai során 1548-ban – ismeretlen körülmények között és okból – megfordult Kréta szigetén, majd Calabriában is. Padovából tért vissza Magyarországra valamikor 1553-ban és Nádasdy Tamás (1498–1562) nádor szolgálatába szegődött. Kilenc éven át volt a család orvosa és sokan az ő érdemének tudják be, hogy Nádasdyné Kanizsay Orsolya (1521–1571) húsz évnyi házasélet után szülte meg egyetlen gyermekét, Nádasdy Ferencet (1555–1604), a „Fekete béget”. Kőrös életének ezt az időszakát az urának, illetve úrnőjének írt levelei alapján lehet rekonstruálni. Ezen kívül ismertek másokhoz írt levelei is, mivel Sopronban házat akart vásárolni a maga és Szegedről a török elől menekülni kényszerült anyja és testvérei számára, és ez ügyben számos levelet váltott a ház tulajdonosával, valamint a soproni magisztrátussal is, amely végül 1555. március 8-án hivatalosan is soproni polgárrá fogadta őt. Egy évvel később azonban már Pozsonyban keresett magának megfelelő házat, és ebben bizonyára adóügyi nézeteltérések is közrejátszottak a soproni elöljárósággal. Valószínűleg Oláh Miklós esztergomi érsek segítségével sikerült végül Pozsonyban letelepednie valamikor 1560 táján, bár már korábban is sokat tartózkodott itt, mivel Nádasdy Tamást gyakran ide szólította a hivatala. Ha nem itt tartózkodott, akkor pedig a Nádasdyak sárvári birtokán, ahonnan szorgalmasan küldte leveleit urának Kanizsay Orsolya egészségi állapotáról. 1561-ben megnősült, egy pozsonyi vagyonos polgár, Wolfgangus Mar Zsófia nevű özvegyét vezette oltárhoz. A nő két fiúgyermeket hozott a házasságba, és egy lányt szült Kőrösnek, de több korábban íródott levelében egy másik lányka neve is olvasható, az ő származása azonban homályos. Orvosi tevékenységéről kevés megbízható adatunk van, de feltételezik, hogy felismerte Kanizsay Orsolya jóindulatú méhdaganatát és ezt kezelve érte el, hogy az asszony teherbe essen. Ő maga viszont ugyancsak gyakran betegeskedett, valószínűleg maláriája volt, de korai halálát egy sokkal súlyosabb
ragályos betegség, a pestis okozta, amely 1562–1563-ban többször is dühöngött Pozsonyban. Levelei tanúsága szerint Kőrös felismerte a lelki és a testi betegségek közötti összefüggést. Purkircher György őt követte a városi orvos tisztségében.
