* Csúz, 1713. január 24. – † Kolozsvár, 1777. február 1. / jezsuita tanár, nyomdaigazgató, író, fordító

1729 októberében lépett be a Jézus Társaságba. Nagyszombatban bölcseletet hallgatott, majd Trencsénben novícius, 1731–1733 között Esztergomban alsó tagozatos tanár. 1733–1734-ben Nagyszombatban fizikát és metafizikát tanult. Egy évig Pozsonyban ismét tanított, ezután előbb Nagyszombatban költészetet, 1738-ban Budán retorikát, 1739–1742-ben Bécsben teológiát tanult. 1743-ban a harmadik próbaévét Besztercebányán töltötte. Ezt követően hitszónok és tanár volt 1744-ben Esztergomban, 1746-tól 1748-ig Nagyszombatban, 1750-ben Győrött, 1754-ben Bécsben. 1756–1759 között a jezsuita rend kőszegi kollégiumának rektora volt. Majd 1760-tól 1766-ig Budán volt a rendház főnöke. Ezután 1767–1768-ban Kassán házfőnök és a rend nyomdájának igazgatója. 1770-től 1772-ig Gyulafehérváron
a jezsuita szeminárium és iskola igazgatója. 1773-ban lett a kolozsvári nyomda igazgatója és házfőnök. Egyházi műveket és iskoladrámákat írt magyarul és latinul. Metastasio két drámai művét is magyarra fordította.

Főbb művei:
Ágostonnak megtérése, mely a személyek közt beszélgetéssel előadatott… Köszögh királyi városában, 1757;
A jézus társaságból való Canisius Péter által egybeszedett és három iskolára elosztott keresztény hitnek öt fő cikkelyeiről közönséges és szükséges kérdések könyvecskéje, 1758.