Kassai Géza
* Batizfalva 1894. máj. 31.– † Bp 1961. ápr. 12. / publicista, egyetemi tanár
1919-ben emigrált Magyarországról Csehszlovákiába. Előéletéhez tartozik, hogy 1916-ban hadifogolyként Oroszországba került. Kassán az emigráns magyarok élcsoportjához tartozott, baloldali eszmeisége révén egyike volt azoknak, akik a Kassai Munkás lényegében harmadik „menetét” vállalták, s a lap csehszlovákiai szakaszának történetét (1919–1937) elindították. A Kassai Munkást 1907. márc. 16-án adták ki a szociáldemokraták. Háborúellenes magatartása miatt 1914-ben betiltották, az őszirózsás forradalom (1918 októbere) új helyzetet teremtett, de a csehszlovák hatóságok 1919. márc. 15-én ismét betiltották. 1919. júl. 26-án, a magyar Vörös Hadsereg távozása után Surányi Lajos hetilapként újraindította, s 1920 febr.-tól már napilapként jelent meg. A lapot (a névleges főszerkesztő Surányi Lajos volt) Háy László, Farkas Gábor és Kassai (Goldhammer) Géza szerkesztették. 1922 márc.-tól a kommunista újságok sorát a Kassai Munkás nyitotta. A hol volt, hol nem volt helyzetében hol napilapként, hol hetilapként jelent meg. A lap emigráns magyar munkatársai között találjuk Hidas Antalt, Mácza Jánost, Szántó Juditot, Fied Jenőt, Jász Dezsőt stb. – Kassai (Goldhammer) Géza – és Zamek (Weicherz) Ferenc – 1929 végén illegalitásba kényszerült, majd (1932-ben) a Szovjetunióba emigrált, ahol Kassai Géza politikai munkát végzett. 1944- ben a szovjet hadsereggel tért vissza Mo.-ra.
Egyetemi tanárként, a pártfőiskola igazgatójaként működött, a történettudományok doktora volt. Publikációi jelentek meg a marxizmus a nemzeti és gyarmati kérdésről, ill. a Magyar történelmi sorsfordulók és a nemzeti kérdés (1959) témaköréből. Ez utóbbival évtizedekkel korábban Az Út (1932/8.) hasábjain is foglalkozott, A sarlósok és a nemzetiségi kérdés címmel.
Irodalom: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. Po. 1967.; Fónod Zoltán: A valóság vonzásában… Új Mindenes Gyűjtemény 1983/2.
F. Z.
Hibát talált?
Üzenőfal