* Rozsnyó, 1960. március 18. – / etnológus
Szülővárosában végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, 1979-ben érettségizett. 1981-ben népművelésből tett szakérettségi vizsgát Pozsonyban. 2004-ben a debreceni tudományegyetemen etnográfusi oklevelet, majd ugyanitt PhD-fokozatot szerzett. 1981–1985-ben a gömörhorkai Cellulóz és Papírgyár üzemi klubjának vezetője, 1985–1986-ban a pelsőci könyvtár, 1986–1990-ben a Csemadok Rozsnyói JB, 1990–1994-ben az érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben a komáromi Duna Menti Múzeum alkalmazottja. 1997-től férjével, Liszka Józseffel (Köbölkút) a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának munkatársa. 1991–1998-ban a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára, a Hírharang néprajzi tájékoztató füzetek szerkesztője. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiáit 1995-től eddig hét kötetben adta ki. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok problémaköreire összpontosul. Szlovákiai és magyarországi folyóiratokban, konferenciakötetekben jelennek meg tanulmányai. Néprajzi témájú ismeretterjesztő cikkeket is ír. Díjak és kitüntetések: Győrffy István-díj (2011), Arany János- díj (2013), Jelismervény – a Magyar Szemiotikai Társaság díja (2014). Jelenleg Keszegfalván él.
Főbb művei:
Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században, 2002;
Fába róva, földbe ütve… A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál, 2005;
Szakrális kisemlékeink (Liszka Józseffel), 2006;
Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értékeléséhez, 2010;
Rítusok, jelek, szimbólumok, 2011;
A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén, 2013.
