Hell József Károly

* Hegybánya, 1713. június 15. – † Hegybánya, 1789. március 11. / bányafőgépmester, bányagéptervező

A selmecbányai bányatisztképzőben Mikoviny Sámuel tanítványa volt. Huszonkét éves korában, 1735-ben már egy önálló elgondoláson alapuló himbás-szekrényes vízemelőt állított össze, amelyet 1738-ban vezettek be. 1749-ben találta fel a vízoszlopos bányaszivattyút, 1753-ban pedig üzembe helyezték sűrített levegővel működő bányaszivattyúját (machina hydraulica pneumatica), amely a világon az első ilyen elven működő berendezés volt. Lényegében ez volt a modellje a kőolaj- kitermelésben még mostanában is alkalmazott ún. gázliftnek. Berendezései nemcsak a kitermelést korszerűsítették, hanem új megoldásokra ösztönözték a bányagépek alkatrészeinek előállítóit is, mivel ezeket sokkal pontosabban kellett megszerkeszteni. A gőzgépek alkalmazásának egyik felvidéki úttörője volt: 1758-ban tökéletesítette az angol Humphrey Potter 1722-ben feltalált tűzgépét. 1756-ban helyezte üzembe szellőztetőgépét, 1766-ban pedig a 35 nyilas zúzóművét. Hell József Károly munkáját nagymértékben segítette bátyja, Hell Ignác Kornél (1711–1782) bányamérnök is.

Ismert munkája: Berechnung der Luftmaschine, 1771.