* Gyöngyös, 1891. ? – † Budapest, 1967. júl. 30. / közíró, szerkesztő
Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19- es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszlovák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kult., pol. és műv. kérdésekről írt, s folytatásokban ott jelent meg Alázatos szolgája c. kisregénye. A húszas évek közepén eltávozott Csehszlovákiából, tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának, a második vh. alatt börtönbe, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került. 1945–1947 között a Magyar Újságírók Szövetsége főtitkára, később a Szabad Nép, majd a Művészet c. folyóirat szerkesztője volt.
Művek: Harmath Hedvig emlékezete (Molnár Ferenc előszavával), Érsekújvár 1921; A mai magyar képzőművészet, uo. 1922; Egy álarcos lovag szerelmei, elb., uo. 1922.
Irodalom: Faragó Sándor: Egy álarcos lovag szerelmei, R 1923. jan. 6.; Kohn Hillél: Gy. N. emlékezete, Magyar Sajtó 1968. aug. 8.
Cs. S.
