Greiner Lajos (Ludwig)

* Lichtentanne, 1796. május 10. – † Jolsva, 1882. október 28. / erdész,Tátra-kutató

Németországban, Zwickau közelében született, a saafeldi gimnáziumban, majd a dreisigackeri felső erdészeti tanintézetben tanult. 1816–1819-ben a baumgarteni Coburg uradalomban erdész, ezt követően a Bécs melletti Mariabrunn Erdészeti Intézetében 1819-ben szakvizsgát tett. 1819–1824 között Lubomirski herceg egyik lengyelországi birtokán volt erdészeti felmérő. 1824–1826-ban a bécsi politechnikumban matematikát, fizikát és kémiát hallgatott. 1826–1828-ban az ausztriai Grienbergben egy erdőbirtok intézője volt. A leghosszabb időt azonban Jolsván töltötte el, ahol 1828-tól Coburg Ferdinánd herceg magyarországi erdőbirtokainak (mintegy 69 ezer hektár) igazgatójaként működött egészen 1874-ben történt nyugalomba vonulásáig. Közben 1836–1839-ben ideiglenesen még a hercegi vasgyár igazgatói tisztét is ellátta. Kiváló erdészeti szakember volt, aki hosszú távon tervezte az erdőtelepítést, miközben az erdők természetes megújulására helyezte a súlyt. Közreműködött az első átfogó magyarországi erdészeti törvény kidolgozásában. Erdővédelmi tevékenysége országos hatáskörű volt, megszervezte az erdei fák magvainak gyűjtését és a faiskolák telepítését. Megalkotott egy famagasságmérőt is (Greiner-féle magasságmérő). Termési táblákat szerkesztett és becsléseket végzett a felvidéki faállományról. Ellenezte, hogy a Murányi fennsíkon kizárólag lucfenyőből álló monokultúrát telepítsenek, de nyugdíjba vonulását követően erre mégis sor került. Erdészeti munkássága mellett nagy túrákat tett a Tátrában és háromszögelési módszerrel igyekezett meghatározni a legmagasabb hegycsúcsok magasságát. Ő volt az első, aki megállapította, hogy a Magas-Tátra legmagasabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs, cáfolva azokat a korábbi feltevéseket, hogy az a Lomnici-csúcs, esetleg a Krivány vagy a Jégvölgyi-csúcs volna. Erről a méréséről először 1839-ben Budán egy német nyelvű cikket közölt Die Gelsdorfer Spitze, als die höchste Gebirgshöhe der Karpathen címmel, ennek cseh fordítása 1851-ben a Bécsben megjelenő Slovenské Novinyban látott napvilágot Gerlachovsky chochol, jako nejvyšší jehlan v Tatrách címmel. Egyéb tátrai magasságméréseit Fabriczy János (Poprád) ismételten közölte az Új Magyar Múzeum hasábjain (A középkárpátok és vidékök megmért magasságai, 1856), illetve a pozsonyi Mitteilungen des Ungarischen Forstvereinben (Alphabetisches Verzeichniss der gemessenen Meereshöhen in der Central-Karpathen und deren Umgebung, 1857). Sírboltja Jolsván található, 1996-ban a jolsvai városházán emléktáblát helyeztek el, 2006-ban Nagyrőcén emlékszobát nyitottak a tiszteletére. Vernár és Kriványpusztamező között az erdőben egy rá emlékeztető obeliszk áll, amelyen magyar nyelvű felirat olvasható.

Főbb művei:
Beiträge zur Kenntniss und Verbesserung und des Forstwessens im Allgemeinen I-II., 1939;
Gömör megye erdészeti viszonyai, 1867;
Gömör erdészeti viszonyai (In: Gömör és Kishont vármegye leírása – Hunfalvy János szerk.) 1867.