* Dévény, 1886. jún. 23. – † Budapest, 1956. szept. 11. / ügyvéd, politikus, kultúraszervező
Német eredetű, a 16. században magyar nemességet szerzett családból származott. A gimnáziumot Kalocsán, a jogot a po.-i jogakadémián s a bp.-i tudományegyetemen végezte. Ügyvédi gyakorlatot Losoncon folytatott. Az 1918-as államfordulat után az Országos Magyar Keresztényszocialista Pártban tevékenykedve tartománygyűlési, majd országgyűlési képviselő lett, s a két ellenzéki magyar párt közös jogi és egyházpolitikai szakosztályának elnöke volt. Helyi viszonylatban a róm. kat. egyházközségben töltött be tisztségeket, s XII. Pius pápa a Szent Szilveszter-rend Lovagkeresztjével tüntette ki. G. részt vett a nagy sikerű Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség szervezésében, melynek első országos elnöke volt. 1945-ben, a magyarok elleni koncepciós perek áradatában „háborús bűnösként” őt is letartóztatták, vagyonát elkobozták, s tízévi börtönre ítélték. A korponai munkatáborból valószínűleg 1947-ben szökött meg. Mo.-ra menekült, s haláláig Bp.-en élt.
T. L.
