* Késmárk, 1695. november 4. – † Debrecen, 1746. szeptember 1864. / orvos, természetbúvár
Apja, Fischer Mihály Késmárkon volt evangélikus lelkész. Alapfokú iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. 1713–1718-ban a wittenbergi egyetemen orvostudományt hallgatott. Oklevele megszerzése után visszatért szülőföldjére és Késmárkon telepedett le, ahol a város orvosa lett. Később kinevezték Szepes és Liptó vármegyék főorvosává. Valamikor 1721 táján átköltözött Liptószentmiklósra. Csáky Mihály gróf nagyváradi püspök, később esztergomi hercegprímás háziorvosának kérte fel és Nagyváradra hívta. Egy ízben Váradról Debrecenbe utazott, és az út során egy vendéglőben halat evett, amelytől rosszul lett és Debrecenbe érve elhunyt. Fischer Dániel sokoldalú tudós volt, az orvostudomány mellett gyógyszerészettel, mineralógiával és alkímiával is foglalkozott. Számos gyógykészítmény fűződik a nevéhez, ezek között akad néhány valóban hatékony szer is, de némelyek megmosolyogtatóak. Ilyen pl. a bezoárkő (Pulvis Besoardicus Kesmarkiensis), amely a beteg zergék gyomrában keletkezik.
A perzsa eredetű bezoár kifejezés ellenmérget jelent, ezért a bezoárkőt mérgezések esetén javallották. Fischer a cseppkövek összetételét is vizsgálta, és megállapította, hogy a kénsav (vitriol) oldja. Feltételezte ugyanakkor, hogy kén is található bennük, amely szerinte tisztítja, és könnyen kristályosíthatóvá teszi a sókat. Könyvet írt a tokaji bor kiváló tulajdonságait biztosító talajról is. Sok értékes megfigyelése mellett számos téves megállapítást is papírra vetett (pl. a levegő felmelegedését szerinte nem a Nap okozza, hanem a talajban található pirit bomlása). Késmárkon elindított egy orvosképző iskolát, de ez rövid életűnek bizonyult. 1732-ben egy felhívást tett közzé, amelyben egy magyarországi természettudományi folyóirat elindítását és egy tudományos társaság megalapítását szorgalmazta. Bél Mátyás együttműködésre szólította fel, Fischer azonban elutasította a felkérést, feltehetően azért is, mert őt szintén foglalkoztatta egy olyan vállalkozás ötlete, amely Magyarországot sokrétűen mutatná be. Az általa tervbe vett folyóirat is ezt az elképzelését volt hivatva megvalósítani. Igen termékeny szerző volt, különösen bonctani dolgozatai és a fürdők hasznáról írt művei voltak nagy hatással kortársaira.
Főbb művei:
Relatio ex Philosophia naturali de fulgure, tonitru et fulmine, nec non phaenomeno Kesmarkini viso, 1717;
Commentationes physicae de calore atmosphaerico non a Sole, sed a pyrite feruente deducendo, 1722;
De Terra medicinali Tokajiensi, a chymicis quibusdam pro solari habita. Tractatus medico-chemicus, 1732;
Consilium pestilentiale,oder Medizinisches Gutachten von der Pest, derer Indole, progagatione und difference von anderen hitzigen Fiebern, wie
auch praeservation und Cur mit historischer Feder entworfen, 1740.
