* Gyerk, 1850. szeptember 16. – † Budapest, 1942. május 11. / jogász, politikus, pomológus

Középiskolai tanulmányait Selmecbányán és Esztergomban, a jogot a pesti és a bécsi egyetemen végezte. 1875-ben Hont megyei szolgálatba lépett, 1876-ban a Bozóki, később a Korponai járás főszolgabírója, 1896-ban Hont vármegye alispánja lett. 1906-ban országgyűlési képviselővé választották és ekkor Budapestre költözött. Az 1880-es évektől sokat munkálkodott Hont megye gazdasági és szellemi fellendítése érdekében, különösen nagy figyelmet szentelt a gyümölcsfák és a szőlő telepítésének. Már 1879-ben megalapította a Bozóki Járás Gyümölcsfatenyésztő Egyletét és a következő években sok szervező munkával mintegy 25 községi faiskolát hozott létre. A gyümölcstermesztésnek köszönhetően fellendült  a térség gazdasága is. 1919–1932 között az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke volt. Pongrácz Elemér mellett egyik kezdeményezője volt az ipolysági városi múzeum létrehozásának. A térség vasúthálózatának a kiépítésében is fontos szerepe volt. 1927-ben Honti históriák címmel egy kis történetfüzért jelentetett meg, amelyben sok Hont megyei érdekességet, személyiséget és megtörtént eseményt gyűjtött csokorba.