* Losonc, 1677 k. – † Győr, 1732. április 28. / orvos, református lelkipásztor
Franekerben teológiai és orvosi tanulmányokat végzett, ahol 1702-ben avatták orvosdoktorrá. Visszatérve előbb Ácson, majd Győrött gyakorló orvos és lelkész. A „szőnyi kettős lánnyal” – a sziámi ikrekhez hasonló leánypárral –(pyopagus, szőnyi ikrek) három évig tartó európai körutat tett és gazdag emberként tért vissza. Képüket latin verses felirattal több ízben kiadta. Utolsó éveiben sokat foglalkozott alkímiával is. Több műve kéziratban terjedt (Tragoedia podagrica. A köszvénynek rendszerint való folyásáról irt discursus, 1715; Praxis medica Csuziana (az orvosságok és betegségek ismertetése magyar nyelven).
Főbb művei:
Dissertatio inauguralis medica de rhachitide, 1702;
Isten eleiben felvitetett lelki áldozat …, 1736.
