Brancsik Károly, Brančík

* Óbeszterce, 1842. március 13. – † Trencsén, 1915. november 18. / orvos, zoológus, botanikus

Zsolnán és Teschenben járt gimnáziumba, majd a pozsonyi és a soproni ev. líceumban tanult, ahol 1862-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait Bécsben, Prágában, Grazban végezte; itt doktorált 1872-ben. 1873-ban Beckón körorvos, 1875- ben Trencsénben járási, 1878-tól vármegyei tiszti főorvos és a megyei kórház igazgatója volt. Alapító elnöke volt a Trencsén vármegyei Természettudományi Egyesületnek. Trencsénben egy múzeumot is életre hívott, amelynek saját folyóirata volt, ebben publikálta botanikai, entomológiai és egyéb biológiai cikkeinek többségét. Tehetséges rajzoló és festő is volt, sok cikkéhez maga készített illusztrációkat. Leginkább a rovarokkal és a puhatestűekkel foglalkozott, de érdeklődött a történelem, a botanika, a meteorológia, a zene, a numizmatika és a régészet iránt is. Ő dolgozta fel és írta le a Fenichel Sámuel által gyűjtött újguineai Mollusca (puhatestűek)-anyagot. Jól ismerte Dalmácia és Bosznia faunáját is. Csiga- és kagylógyűjteményének egy része a szegedi múzeumba került Czógler Kálmán közreműködésével, aki 1917–1950 között a múzeum munkatársa volt.