Berzeviczy Gergely

* Kakaslomnic, 1763. június 15. –  † Kakaslomnic, 1822. február 23. / ügyvéd, közgazdász, a Tátra kutatója

1783-ban a késmárki evangélikus gimnáziumban ügyvédi oklevelet szerzett, majd 1784–1786-ban a göttingeni egyetem hallgatója volt. Beutazta Németországot, Franciaországot, Flandriát és Angliát, és az itt szerzett tapasztalatai nyomán számos reformgondolat fogalmazódott meg benne. Hazatérésekor a Helytartótanácsnál gyakornoki állást kapott. Az 1790-es években kapcsolatba került a jakobinus mozgalom néhány jeles alakjával: Verseghy Ferenccel, Hajnóczy Józseffel, Orczy Lászlóval, Szentmarjay Ferenccel és Kazinczy Ferenccel. Amikor Martinovics Ignácot és társait kivégezték, illetve várbörtönre ítélték, a megtorlásoktól tartva visszavonult kakaslomnici birtokára és tudományos tevékenységgel, valamint gazdasága irányításával foglalkozott. Látásmódjára hatással voltak Adam Smith (1723–1790) skót közgazdász és filozófus közgazdaságtudományi nézetei. Az elsők között ismerte fel Magyarországon, hogy a gazdasági fejlődést legnagyobb mértékben a feudális viszonyok fékezik. Fontos szerepet tulajdonított a kereskedelemnek is, és úgy vélte, hogy ezt igazán hatékonyan egy független ország képes megvalósítani. Noha műveit latinul és németül írta, mégis őt tekinthetjük a magyar közgazdaságtan megalapozójának. A gazdasági problémák mellett a Tátra kutatásával is foglalkozott. Több jeles utazóval és tudóssal járta be a vidéket (többek között Mauksch Tamás, Asbóth János, Kitaibel Pál, Robert Townson54). Számos írása különböző gyűjteményekben, lapokban jelent meg, de sok kéziratban maradt. Ótátrafüred leírását unokája, Berzeviczy Egyed (Kakaslomnic, 1835. december 24. – Barca, 1906. június 14.), a Berzeviczy család történésze, országgyűlési képviselő adta közre (Eine Beschreibung des Bades Schmecks aus dem Jahre 1812).

Főbb művei:
De commercio et industria Hungariae, 1779;
De conditione et indole rusticorum in Hungaria (A parasztok állapotáról és természetéről Magyarországon), 1809;
Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn Vaterländer Blätter, 1810;
Oeconomica Publico Politica etc., 1818 (csak évtizedekkel halála után, 1902-ben jelent meg).