Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Greschik Viktor

* Lőcse, 1862. március 29. – † Lőcse, 1946. augusztus 16/17. / botanikus, helytörténész,
tanár

Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója. A Szepesség és a Tátra növényvilágának alapos ismerője és nagyra tartott kutatója volt. Elsősorban az alacsonyabb rendű növényekkel: a zuzmókkal és a mohákkal foglalkozott, később a gombákra szakosodott, de a magasabbrendű növényekről is közölt több dolgozatot. Írásai magyarországi és külföldi lapokban jelentek meg magyarul, németül, franciául, Csehszlovákia megalakulását követően pedig néhány tanulmányt szlovák nyelven is publikált. Több mint 25 ezer példányt számláló, 184 iratcsomóba kötött herbáriumának nagy részét, amely Szlovákiában, Magyarországon, Oroszországban és Ukrajnában gyűjtött növényeket tartalmaz, jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának herbáriumában őrzik, de kisebb kötegek jutottak más szlovákiai múzeumokba és külföldi kutatókhoz is. Több növény- és gombafajt róla neveztek el.
A flórakutatás mellett foglalkozott etnobotanikával (népi növénynevek gyűjtésével),valamint pomológiával is. Többször rendezett Lőcsén gyümölcskiállítást. Ezen kívül helytörténeti tanulmányokat közölt a Szepességről és Lőcséről, kiadott egy műemlékeket és természeti érdekességeket bemutató turistakalauzt is (Führer zu den Kunstschätzen und Sehenwürdigkeiten der Stadt Levoča-Leutschau, 1931). 1901–1910 között a lőcsei Zipser Bote folyóirat szerkesztője volt. Szülővárosa növényvilágáról írt munkájának (Flora von Leutschau, 1932) kéziratát, valamint 8 000 kötetet kitevő szakkönyvtárának egy részét a pozsonyi Comenius Egyetem Növénytani Tanszékén őrzik. Kováts Dezső magyarországi flórakutató az unokája.

Főbb művei:
Új adatok Szepes vármegye gombavirányához, 1888;
Zipser deutsche volkstümliche Pflanzennamens, 1889;
De fungis esculentis et venenosis. Oenipontinum, 1892;
Mycotheca-, Bryotheca- et Lichenotheca carpatica (magyarul és németül is), 1894;
Die Trüffeln der Hohen Tátra, 1898;
Alt Levotschau in historischen Darstellungen (kézirat), 1932.

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekLőcse [Levoča]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi körhelytörténész / tanár
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID116139
Módosítás dátuma2019. november 29.

Hibát talált?

Üzenőfal