* 1803. március 7. Kamocsa – † 1873. augusztus 15. Kamocsa / költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magyar gyermekirodalom úttörője

Földműves szülők gyermekeként Kamocsán látta meg a napvilágot. A losonci főiskolán tanult, majd vándorszínésznek állt. Ezt követően 50 éven át volt házitanító, utoljára Kurtakeszin, azután visszavonult szülőfalujába, s az irodalomnak élt. Tanítványa volt pl. Péchy Tamás, Ráday Gedeon.
Ismeretterjesztő műveket is írt. Idős korában visszavonult szülőfalujába, ahol alapítványt hozott létre az arra érdemes gyermekek támogatására. Az 1840-es években a reformpolitika eszméit népszerűsítette. Szülőfalujában halt meg, a sírja is ott taláható.
A maguk idején igen népszerű gyerekverseivel földrajzi, néprajzi ismereteket terjesztett.
Pénzes István („…s lettem a kicsinyek papja” – Lukács Pál és Kamocsa kapcsolata, 1996) címen füzetet jelentetett meg róla. 1993-tól szülőfalujában Lukács Pál Irodalmi és Kulturális Napokat tartanak, a község parkjában emléktáblát kapott.

Lukács Pál ahogy a kamocsai sírkövén és a Születésem éve című verse is bizonyítja: „Ezernyolcszáz háromban, a szőke Vág partján,mártius 7-én születtem Kamocsán.” (Kamocsai Gál László közlése.)