Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Idesanyám, indítsa el a farom!

Idesanyám, indítsa el a farom!

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat az a hat felvidéki magyar, római katolikus község, amelyet a népviseleteket tárgyaló tanulmányokban kurtaszoknyás falvaknak neveznek. Ezeknek a helységeknek nemcsak a népviselete azonos, hanem a köznapi és ünnepi szokásaik is szinte teljesen megegyeznek. Az itt lakók ragaszkodnak hagyományaikhoz, és az ünnepek alkalmával, illetve színpadi viseletként a fiatalok még a mai napig magukra öltik a helyi népviseletet, a kurtaszoknyát is.

idesanyam1

A kurtaszoknyás falvak Párkánytól húsz kilométerre, a Garam folyó mellett találhatók. Ez a dombvidék a Palócföld és a Kisalföld között, az Alsó-Garam völgyben és a Garamtól Komárom irányában lévő területen helyezkedik el. Az ide tartozó hat falu sajátosan elkülönül a körülötte lévő helységektől. Ennek több oka lehet: egyes elképzelések szerint ezek a falvak részt vettek az államalapítás kori bényi sáncrendszer építésében, és később közös plébánia körzethez tartoztak. Mások szerint valószínűleg a török elől menekülve, azonos helyről elvándorolt lakosság telepítette be ezt a vidéket.

Eredetileg hét falu tartozott a kurtaszoknyások közé, a nők Kicsinden is kurtaszoknyát hordtak a még 19. században. Amíg a kicsindiek Kőhídgyarmatra jártak templomba, addig az asszonyok kurtaszoknyás viseletben jártak. Amikor a falu Garamkövesd egyházi része lett, akkor kezdték az asszonyok átvenni az ottani hosszúszoknyás viseletet. A kicsindiek az első világháború után már városias öltözéket kezdtek viselni, 1945-ben pedig teljesen felhagytak a helyi népviselet hordásával, és a hagyományt megőrző törekvések sem tudták megtartani a jellegzetes népviseletet.

idesanyam2

A kurtaszoknyás falvak népszokásaira a palóc jegyek a jellemzők, ilyen a keresztelői lakoma, a lakodalmat záró hajnaltüze és a menyasszonykikérés. A legjellegzetesebb ismertetőjegyük a nők nagyon rövid, rakott szoknyája és piros csizmája (amit ünnepnapokon vettek fel, talpára csikorgót, sarkára csengő sarkantyút készítettek). A szinte azonos viseletben mind a hat falunak voltak megkülönböztető jegyei: az itt élő legények a lányok ruhája alapján meg tudták mondani, hogy a lány pontosan melyik faluból származott.

A kurtaszoknya tulajdonképpen hosszú derék résszel rendelkezett: a rakott szoknyát a csípő alatt viselték. Ezt a pruszlikra, vagyis mellényre erősített pofándli (farkolbász) tartotta. A pofándli vállpántos farpárna vagy csípőpárna volt, amelyet kb. 15-20 centiméterrel a derekuk alá helyeztek. Erre a párnára került rá több mint tíz rakott szoknya úgy, hogy a legalsó szoknyához képest a többi egy-egy centiméterrel rövidebb volt. Ezzel a lányok csípőjének terjedelme megnőtt, helye eltolódott. A lányok a szoknyák szép ringása miatt így szóltak anyjukhoz: Idesanyám, indítsa el a farom!

idesanyam3

A kurtaszoknyás falvakban a lányoknak és menyecskéknek jellegzetes haj- és fejviselete volt. A lányok szalagba burkolták a hajukat, a menyecskék aranyos kontyot viseltek. Jellegzetes vállkendőjüket nyecces kendőnek nevezték. Az alsószoknyák vastag posztóból készültek, de hordtak szamárszőr szoknyát is. A szoknyák fölé keskeny, de rövid kötényt kötöttek. Bő ujjú ingük vállban buggyos volt. Ezt a könyök fölött színes szalaggal megkötötték, az ingujj finom fodra az alsókarra omlott. Mellényük hosszú derekú volt, gyakran hozzávarrták a szoknyához. Ezt felül fodros szélű, fehér vállkendő takart, amelyet félkörben a has felé leeresztettek, és hátul kötöttek meg.

A férfiak viselete is tartalmaz archaikus elemeket, ilyen a kendervászonból készült bő ujjú ing. Ezt a legények a 19. század elején kezdték elhagyni, a juhászok azonban hosszabb ideig hordták, ezért nevezték juhászos ingnek is. A bő ujjú inget mandzsettás vászoning váltotta fel, amelyet mindig betűrtek a vászongatyába. Télen a férfiak posztónadrágot és posztómellényt hordtak az ünnepeken. A viselethez tartozott a fekete csizma és a fekete kalap is, habár szokás volt a mezítlábjárás és a saru viselete is.

idesanyam4

A kurtaszoknyás falvak közül Bény egy különlegességgel is rendelkezik, ugyanis Bényben a kisfiúk tíz éves korukig hátulgombolós szoknyát viseltek egészen az 1950-es évekig. A rövidnadrágot fehér harisnyával csak a tíz évnél idősebb fiúk viselték.

A kurtaszoknyás viselet eredetét egy legenda a török hódoltság idejére vezeti vissza. Állítólag az esztergomi török basa rendelte el a szoknyák kurtítását, hogy többet lásson a lányok, asszonyok bájaiból. Az asszonyok eleget tettek a parancsnak, de furfangos módon: amennyit levágtak a szoknyák aljából, olyan széles anyagdarabbal toldották meg a szoknyák derekát. Így a szoknya rövidebb lett, de az alja ugyanoda csúszott le, ahol eredetileg is volt.

A kurtaszoknyás falvak népviselete érdekes színfoltja a szlovákiai magyar népviseleteknek. Legjellegzetesebb maga a kurta szoknya, de ha valaki elmélyül a témában, olyan érdekességekkel találkozhat még, mint a pintli, vedrátka, kaci, bulázó, tilangli és begyegő.

FELVIDÉKI ÉRTÉKTÁR: Kurtaszoknyás falvak népviselete

Forrás:
Méry Margit: Az Alsó-Garam mente népviselete
Jókai Mária – Méry Margit: Szlovákiai magyar népviseletek

Írta: Huszár Ágnes  2016.11.23. 1:03
Forrás: baratno.com

Rövid URL
ID85569
Módosítás dátuma2017. június 15.

Hibát talált?

Üzenőfal