Alsóbodok gazdag útmenti szakrális kisemlékekben. Némely sajnos már megszűnt, legfeljebb csak helyét ismerjük a régi forrásokból, pl. Szent János faszobra Alvégben (az ún. „Jánoska”), továbbá az „Istenes körtífa” törzsére szerelt kis fakápolna a Szűzanya szobrával a szőlőhegyi út mellett stb. A községe legrégibb, ma is álló út menti keresztje 1791-ben állíttatott a régi falu közepén. Az alapítólevelét 1791. június 24-én írták, Molnár Juniperus ferences barát szentelte fel. A keresztet 1893-ban javították, az eredeti barokk keresztszobor egyik töredéke a helyi Zoboralja Múzeumban található. Négy évvel később alapították a temető nagy keresztjét (ezzel részletesebben a temetőnél foglalkozunk, lásd ott). A harmadik legrégibb fennmaradt emlék Szent Orbán szőlőhegyi fülkés szobra lehet (az ún. „Urbánka”). Eredeti, 19. századinak tartott szobrát ellopták, de a bodokiról mintázott zsérei szoborról készült másolata visszakerült Bodokra. A szobor előtti tér a szent ünnepén, május 25-én, egyházi szertartás színhelye. A ma már nem létező püspöki birtok, Ágostonhalma adott helyet az ún. majori keresztnek, alapítója a püspökség volt. 1882-ben állították, ma is fellelhető, de sérüléseiből felújításra szorul. Keresztelő Szent János Jézust keresztelő szobra a templom előtt áll, a bodoki hívek 1911-ben közösen állították. Ugyancsak a hívek közös adománya volt az 1927-ben állított alvégi kőkereszt. 1911-ben Ács István nagygazda a Családra vezető út mellett Lourdesi kápolnát alapított. Ugyancsak ő és neje, Rozália állította 1913-ban a régi pogrányi út melletti keresztet, illetve a babindáli út mellett álló Hétfájdalmú Szűzanya kőszobrot is (egy régebbi faszobor helyén), melynek népi neve „Máriácska”. Ez utóbbit 1942. december 5-én állították, akárcsak egy másik, egyben utolsó általuk adományozott szobrot Szent Vendel tiszteletére. A község egyik utolsó alapítású szakrális kisemléke a templom mellett felépített új Lourdesi barlang, mely a a 20. század kilencvenes éveiben készült. Ide sorolható még az a két emlék, melyek a község címerét ábrázolják Keresztelő Szent János domborművével. Az egyiket Paulisz Boldizsár állította a községi hivatal előtt (1998-ban), a másikat, mely fából készült, Paulisz Marián polgármester kezdeményezte (2018-ban, ugyancsak a hivatal közelében). Ezeket lásd még a község címere helyi értéknél. 2016-ban Paulisz Boldizsár állított emlékkeresztet a templom-dombon az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére (külön érték a helyi értéktárban). Ennél az értéknél nem tárgyaljuk a Paulisz Rancs ill. az Esterházy János Zarándokközpont területén található szakrális kisemlékeket, mivel azokat külön helyi értékként kezeljük.