Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Szent László hagyománya Debrődön

Szent László hagyománya Debrődön

A debrődiek tudomása szerint falujuk a legészakibb magyar többségű település a Felvidéken és a Kárpát-medencében. Bár szomorú tény, hogy a magyar-szlovák határtól csupán néhány tíz kilométerre, tőlünk északabbra már nincs többségében magyarok lakta település, azért mi büszkék vagyunk jelenlegi helyzetünkre. Ennek a kitartásnak az oka sok minden lehet, de mi leginkább Szent László lovagkirályunk tiszteletében és hagyományának ápolásában látjuk jelenünk sikerét és jövőnk zálogát.

A középkorban talán még első királyunknál is nagyobbra becsült Szent Lászlóról azt tartja a legenda, hogy a kunok ellen megvívott csata után éppen nálunk, pontosabban a falu határában található tisztáson pihent meg seregével. Sőt, nemcsak hogy megpihent, a Teremtőhöz fohászkodva szomjúságtól szenvedő katonáinak lova patkójával vizet is fakasztott. Ez a csodatétel örökre bevéste magát a debrődiek és a környékbeliek emlékezetébe. Olyannyira, hogy a később Szent Lászlóról elnevezett tisztáson templom épült, amely a következő évszázadokban távoli vidékekről is látogatott búcsújáróhellyé vált.

Írott forrásaink szerint Bátkay Domonkos, jászóvári prépost 1500 körül építtetett ide kőből templomot. Azonban egyes szakmájukban elismert komoly kutatók a templom egyik részének keletkezését jóval korábbra teszik. Ami biztos, az épületet az évszázadok alaposan próbára tették, minek következtében a 20. századra már teljesen romossá vált. A kétezres évek elejére csupán a földből itt-ott kiálló mészkövek jelezték az egykori templom nyomvonalát. Ekkor azonban a debrődiek, élükön Frankovics László plébánossal és Papp Anna polgármesterrel, arra szánták el magukat, hogy a templomot felújítják és a hely régi méltóságát visszaadják. 2006 tavaszán Tamás Gábor építész tervei alapján indult meg az építkezés, amely egy bő év múltán be is fejeződött. Az eredmény egy a Kárpát-medencébe is egyedülálló növénytemplom, amely a környezetéhez tökéletesen illeszkedik. Sajnos Papp Anna polgármester asszony már nem élte meg a templom újjászentelését.

2007 óta minden év László napján, illetve a hozzá legközelebb eső szombaton újra búcsút tartanak ezen szent helyen. Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy az idelátogatók száma évről-évre bővül és a „rendezvény” egyre nagyobb ismertségnek örvend a Felvidéken és Magyarországon is.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületépített környezet
TelepülésDebrőd [Debraď]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőDebrődi Települési értéktár Bizottság
TelepülésDebrőd
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A 2017-es évet Magyarországon Szent László évének nyilvánították. Debrőd pedig a Felvidék egyik legismertebb Szent László királyunk hagyományát ápoló települése. Azon felül, a debrődi búcsú az egyetlen élő Szent László búcsújáró hely a Felvidéken. A Szent László tisztás a növénytemplommal, a Szent László forrással, a múlt század ötvenes éveiben történő Mária jelenéseivel egyedülálló a Kárpát-medencében

Forrás, adományozó

Molnár V. József: Kalendárium
Új Szó: 2007 09. 26-i szám. Egyedi növénytemplom a Szent László-forrásnál (http://ujszo.com/cimkek/szulofoldunk/2007/09/26/egyedi-novenytemplom-a-szent-laszlo-forrasnal)
http://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/szent-laszlo-novenytemplom-debrod
Gál Péter József – Molnár V. József: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma, 1999
Országépítő, 2015/02: Tamás Gábor: Szent László-templom – Debrőd
Országépítő, 2015/02: Somlósi Lajos: Egy szent helyünk újraélesztése ürügyén
debrad.sk/hu
Felvidék.ma – 2016 06.27. http://felvidek.ma/2016/06/szent-laszlo-bucsut-tartottak-debrodon/
Papp Anna – Resko Sándor: Debrőd a mészégetők faluja

Webhttp://www.debrad.sk
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID90444
Módosítás dátuma2017. június 29.

Hibát talált?

Üzenőfal