hajlok főnév -ot, -a (régies) Hajlék.

Hetényen a pince-sor épületeit hajlokoknak nevezik. A megnevezésre 3 magyarázat is van: – úgy tisztelték a bort, hogy mikor beléptek a pincébe, fejet kellett hajtani, meghajolni a bor előtt. – a jobb hőszigetelés miatt alacsony ajtók voltak a borházakon, ezért aki be akart lépni meg kellett hajolnia, innen a hajlok elnevezés. – a pince a bor hajléka.
A hajlokok általában paticsfalúak voltak. A paticsházak fából épült, vesszőből font és sárral betapasztott oldalúak. A falat és a tetőt a sarkokba és középre tett oszlopok tartják.
Az ivó teteje fedett, feljáró a tetejére a présházból létrával. A pince lejárója vagy csak ferdére kiképzett sima volt, vagy a lépcső kőből, téglából volt. A présházban tartották a „sutyút”, prést és a művelés minden eszközét. A pincében a hordókat és a sajtárt, „lévót”. Ezzel töltik a hordóba a bort.
Az ivóban asztal, pad, szék, esetleg fekhely „priccs” volt. A belső vakablakban, az asztal felett voltak a poharak és a boroskancsó.
A hajlok kifejezéssel találkoztunk Nyitra környéki hirdetésekben, ahol szlovák kifejezésként használják: “…predám viničnú chatu – hajlok…”. Ezért is szeretnénk, ha nem csak a szó, a jelentése is fennmaradna a magyar közösségekben.