Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Hetényi földek megnevezései

Hetényi földek megnevezései

 

Szöllökföle, Szőlőkföle – Mindig szőlős volt ez a földterület. Ide ültették az új ültetések nagy részét, főleg a dombos, naposabb részekre. Csak egy dűlő választotta el a Szőlőkaljától (Dobsa, Kapzsi-szőlő).

Öregtag – A falu határának egyik szélső dűlője. Elég nedves, de jó termőtalaja van. Elsősorban kapás növényeket ültettek ide. A nedves, füves részét kaszálták. A megépült csatornázás után a lecsapolt részek gyepes területét feltörték és hasznosították.

Ásóhosszú – A Vaskapu felé elnyúló dűlők dombosabb részére szőlőt telepítettek. Jó talaj miatt nagyon népszerű volt a gazdák körében.

Faluhé, Faluhely – A falu felső magasságában, a régi vásártér alatt húzódik ez a dűlő. Neve és az itt végzett ásatások igazolják, hogy valamikor itt volt a falu. Honfoglalás kori leleteket találtak. Mesélték, hogy szántások után cseréptörmelékek és csontok is előkerültek.

Zsitvapart – A Zsitva folyó mentén található. Jól megmunkálható területről van szó. Vízigényes növények termesztésére alkalmas. Az Öregtaggal együtt a szomszédos, közigazgatásilag még Hetényhez tartozó Őrspuszta (Kolozsmajor) felé zárja el a falu határát. A kolozsi birtok a római katolikus egyház hitbizományi birtoka volt.

Homoktag – Nevébe benne van talajának anyaga. A dombosabb része jó szőlőtermő hely. Az alacsonyabb része kötöttebb talajú, más növények termesztésére is alkalmas. Fokozatosan telepítették be szőlővel, mert a filoxera teljesen tönkretette a tőkéket a Vaskapu-dűlőben.

Kertekajja – Ide tartozik a Szöllőláb, Szőlőláb. Ez egy lejtős terület. A felső részében vannak a hajlokok – borházak. Ide szőlőt ültettek. Az alsó, jól termő részre konyhakerti és kapás növényeket ültettek. Voltak, akik here-félékkel vetették be.

Vaskapu – Két részre oszlik: Felső-Vaskapu, Alsó-Vaskapura. Neve a falu szélét, határát jelenti. Régebben szőlőt termesztettek itt. A kötött talajban a filoxera azonban gyorsan terjedt, kipusztította a szőlőt. Talaja egyenetlenségét a beszakadt borospincék okozzák.

Csenke – Az 1800-as évek második felében itt voltak a szőlők, s itt épültek a hajlokok. A szőlőt a filoxéra kipusztította, a teljes ültetvény tönkrement. Ezután kezdték el betelepíteni a Homoktagot szőlővel. Az emberek elhagyták nemcsak a területet, de a régi hajlokokat is. Csenke fokozatosan erdős területté vált, mely a Gazdaközösség felügyelete alá került, aki a ritkítást, kivágást elrendelte. Mindenki a bevitt terület arányában kapott a kitermelt fából. Az akáccal beültetett terület fájából kutágast, kutgémet, ostorfát, keritésoszlopokat készítettek.

Közös – legelő – Ezt a területet is a Gazdaközösség felügyelte. A legelőre kihajtható állatok száma a bevitt terület nagyságától függött. Egy darab négylábú állat volt egy illetőség. Ha több állatot hajtott ki a gazda a legelőre, mint azt illetősége engedte, akkor ezért gabonában vagy pénzben fizetett. A pénzből fizették ki a pásztorokat, a fennmaradt összeggel gazdálkodtak. Külön részen legeltették a sertéseket, libákat, borjúkat, csikókat.

Keskenyek – Szentpéter felé levő keskeny földterület.

Középdűlő – A községhez tartozó határterület mértanilag középső része, a falutól északra található. A talaja jó, termőképessége gazdag. Szárazabb időjárás esetén azonban kevés termést hozó terület.

Rövidek – A gazdák telkei a dűlő hosszabb részére merőlegesen helyezkednek el. Ezért a telkek hossza rövidebb a szokásosnál. Gabonaféléket és kapásokat termesztettek itt.

Kockás – A vasútállomás felé eső rész. Talaja vizenyős, fekete agyagos, ezért szárazabb időben is jó termést ad.

Zsellértag – Talaj jól termő. A dombosabb részek mindig jó termést adtak ezért a zsellérektől a tehetősebb gazdák felvásárolták a földeket. Az alacsonyabban fekvő terület nedves volt, azért kaszálónak használták.

Kölesfőd – A Perjések és a Középdűlő egy részét így is hívták. Talaja jól művelhető, sík terület. Elsősorban kukorica termesztésére használták.

Gyöpredűlő – egyik része kissé kavicsos volt, a másik rész azonban jól termett.

Kúcsor – Kútsor, a hajlokok felé vezető úton tovább haladva terelték ki az állatokat a legelőre, ahol két gémeskút volt egymás mellett. Innen az elnevezés, legelőnek használták

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterülettermészeti környezet
TelepülésHetény [Chotín]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőNégy határon át vetélkedő, 2018 – a Hetényi Tarczy Lajos MTNY AI Kisgólyák csapata. Csapattagok: Vörös Orsolya, Bastrnák Dorina, Csintalan Kevin. Felkészítő pedagógus Rancsó Andrea.
TelepülésHetény
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A hetényi földek nevei ma már kihalóban vannak. A régi nevekből vissza lehet következtetni, hogy mit termesztettek a 19. században Hetény községben.

Forrás, adományozó

– Dékány György, hetényi lakos, a beszélgetés lejegyezve 2018. novemberében
– Zajos Ernő által rajzolt kataszteri térkép
– Tarczy Lajos AI munkafüzete

MELLÉKLETEK

Rövid URL
ID106035
Módosítás dátuma2019. január 7.

Hibát talált?

Üzenőfal