Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Pogrányi Benedek, a törökverő életútja

Pogrányi Benedek, a törökverő életútja

A Pográny községből származó Pográny előnevet használó első ismert személy Pogrányi Anna bárónő volt (1299), valakik azonban csak Pogrányi Balázst (1471) jelzik a bizonyított ősnek. A nemzetség, mely számos neves személyiséget adott a magyarságnak, később két ágra szakadt (derfeli és nemeskürthi, ezek kapcsolata mindmáig nincs kielégítően tisztázva). Ez utóbbi ág a 16. század második felében bukkan fel Nemeskürtön, de pogrányi birtokaikat csak jóval később hagyták el teljesen (Pogrányiak még a 17. században is éltek Pogrányban). Hogy a nemeskürthi ágból származó törökverő Pogrányi Benedek (*1580 – Ɨ 1614. május 29.) hol született, nem tudjuk pontosan. A bányavárosokat védte, előbb Bakabányán (1580), majd Korponán volt kapitány (1593-1594/1597). Ez utóbbi helyen sikeresen vágta el a török útját a bányavárosok felé, a várat Numet bég fenyegetése kapcsán sem adta fel (1593). Numet bég levele és Pogrányi Benedek arra adott válasza nyomtatásban is megjelent „Zwo wahrahaffte neue Zeittunge” néven. Az irodalomtörténet ezt a sokszorosított iratot az első Felvidéken kiadott újságnak (ún. újságlevélnek) tekinti. 1598-1602-ben Nógrád főkapitánya (más források szerint ekkor Nyitrán is kapitányoskodott), volt dunáninneni főkapitány is, majd sikerei országos főkapitánnyá emelték. Katonai karrierjét a kulcsfontosságú érsekújvári erődítésben folytatta, ahol Nádasdy Ferencnek volt alkapitánya (1603). Valakik szerint itt fejezte be katonai karrierjét, de Thurzo Györgynek írt leveleiből kitűnik, hogy legalább 1609-ig katonáskodott, például elődunai altábornok volt. 1604-ben Lipótvárt védi, 1605-ben részt vett a bécsi béketárgyalásokon. 1608-ban II. Rudolf bárói rangra emelte, neki adományozta Hrussó és Véges várát. 1614-ben ez utóbbi várban hunyt el. Nemesi címerében ágaskodó oroszlán látható, mely jobbjában feje fölé görbe kardot tart. Személyével lehet kapcsolatos az ún. Pográni ének is, mely a 17. századból származik és versfőinek összeolvasása a POGRANIONIA nevet adja. Gyermekei közül János korponai kapitány volt, György érsekújvári alkapitány. Unokája Ferenc Drégelypalánk kapitánya lett és általa ki is halt ez az ág. A derfeli Pogrányi ág tovább fennmaradt, még a 20. században is személyes kapcsolatot tartottak fenn Pogránnyal. Ma már csak egy harang emlékszik meg róla az egykor Pogrányhoz tartozó Egerpusztán.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésPográny [Pohranice]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőPogrányi Értéktár Bizottság / Fehér Sándor
TelepülésPográny
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A pogrányi származású Pogrányi Benedek korának egyik kiemelkedő törökverője volt, védte a bányavárosokat, a kulcsfontosságú Érsekújvárt, de volt országos főkapitány is. Neve bekerült az irodalomba is (első felvidéki újságlevél kiadása és az ún. Pográni ének). Élete példaértékű volt, két fia és unokája is várvédő kapitány lett. Hagyománya Pográny községben ismert, de nem kellőképpen ápolt, amiben segíthetne értéktári besorolása is. Mérlegelést érdemel emléktábla elhelyezése is. Hősi érdemei messze túlmutatnak származási helyén, ezért életútját felvidéki szinten kell kezelni, ahová működése is köti.

Forrás, adományozó

Pogrányi Nagy Félix: A Pogrányi család (kézirat), Budapest, 1940
Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai II. Heraldika Kiadó, Budapest, 2005
Fehér Sándor: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny, 1995
Fehér Sándor, Fehér Pindes Ivett: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra Megyei Művelődési Központ, Nyitra, 2012
Klaniczay Tibor, Stoll Béla: Régi magyar költők tára 3. XVII. század. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961

MELLÉKLETEK

Rövid URL
ID93727
Módosítás dátuma2018. január 16.

Hibát talált?

Üzenőfal