Nemcsak Zoboralján egyedülálló, de másutt is ritka az olyan község, amelynek egyes belterületi részeit különböző földesurak bírták már a középkor óta. Pográny éppen ilyen. Ennek egyik oka az lehetett, hogy Pográny a többi faluhoz képes módosabb volt és mindenki megpróbált javaiból szerezni. Az egyes falurészek általában egy utcának feleltek meg és elnevezésük mindmáig megőrizte a régi tulajdonos nevét. A templomkert alatti Apátyi a régi bencés apátság birtoka volt (feltehetőleg Garamszentbenedekhez köthető, de itt is volt egy fiókmonostor), az Érseki a Kadany-patakkal párhuzamos és az esztergomi érsekség bírta, a part alatti Püspök-szer a nyitrai püspöké volt, közelében feküdt egy zsákutcaszerű tér, a káptalan tulajdonában lévő Potom-szög. A Forgách birtokainak nem maradt fenn beszélő neve, de a határban a Poronna szőlőhegy alatt meghatározható az Elefánthyakhoz köthető „Lefántyi pallag”. Ez a faluszerkezet a község belterületén úgy tárgyi érték (reális térbeli szerkezet), mint szellemi hagyaték is (történelmi jelenség máig megőrződött lenyomata és szellemi, nyelvi örökség).