ŐSZIRÓZSA, magyarnóta-énekesek országos versenye

A magyar nóta mindenekelőtt a magyarsághoz kötődik. Nemcsak jelzőként, hogy magyar, hanem lényegét illetően. A nóta születésének pillanata egybeesett a nemzet eszményének életre keltésével. Az összetartozást jelző jegyeket nemzeti jelképként hangsúlyozták mindazok, akik a magyarsághoz tartozónak vallották magukat. A megszületett verbunkos zene s a jórészt belőle sarjadt magyar nóta pedig maga is ilyen jelkép. Szimbólum. A múlt századi embert ez a muzsika „segítette magyarrá lenni, segítette magyarnak maradni, segítette Európában helytállni“ – ahogy Szabolcsi Bence írja. Ezért lett nemzeti ügy a magyar zenéből, különösen annak énekelhető ágából, a magyar nótából.
Területi választmányunk a népi folklór, a hagyományőrzés és más sokrétű kulturális tevékenysége mellett a magyarnóta éneklés népszerűsítését és művelését is szerette volna jobban a köztudatba vinni. A verseny célja az ének-kultúra fejlesztése, a tehetségek felkarolása, jó szórakozási lehetőség teremtése, a nemzeti összefogás erősítése. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor nem idegen, hanem magyar dallal, nótával, verssel formáljuk a magyar fiatalok és a hallgatóság ízlését. A zene, az éneklés által az emberek feledhetik napi gondjaikat, bújukat, a jó hangulatteremtő alkotásra ihlet, reményt nyújt, jó lehetőség az ízlés fejlesztéséhez, az emberi kapcsolatok és a hagyományok ápolásához és továbbadásához. Hisszük, hogy amíg ki nem fogy a magyar nóta, addig magyar ember is lesz tájainkon.
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a fenti meggondolásból Őszirózsa címmel 2000-től rendezi meg az amatőr magyar-nótaénekesek versenyét. A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a területi választmányunk 2019-ben huszadik alkalommal hirdette meg az ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A nevezés feltétele, hogy a versenyző betöltse a 16. életévét, felső korhatás nincs. A magukban tehetséget érző előadók két magyarnótával – hallgató, csárdás – jelentkezhetnek. A felhívást a hazai magyar médiumokban tettük közzé (TV, rádió, újságok, internet). Jelentkezési lapokat a Csemadok területi választmányain, a Csemadok honlapjáról lehet beszerezni, illetve a korábbi években regisztrált versenyzők számára postai vagy elektronikus úton is eljuttatjuk. Rendezvényünk elsődleges célja a népművészet megőrzése, ápolása. Azokat szerettük volna megszólítani, akik szerelmesei a magyar dalnak, nótának és szívesen énekelnek nemcsak maguknak, hanem közönség előtt is, hogy minél több emberrel megismertessék és megszerettessék a magyar dalt.
Nótaversenyünk az évek folyamán jól látható fejlődésen ment keresztül és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az előadók az ország szinte minden területét képviselik, de a határon túlról is egyre nagyobb az érdeklődés iránta. 2006-tól a versenyzők minősítve is vannak (arany, ezüst, bronz). A minősítő versenynek egyik jelentős hozadéka, hogy az aranykoszorút szerző énekesek akár hivatásos előadóként is (legalábbis Magyarországon ez így működik) szerepelhetnek a jövőben, a többieket pedig arra ösztönzi, hogy megszerezzék a legjobb minősítést. A szakmai zsűri, akik a versenyzők fellépését értékelik, az ének és a zene különféle szegmenseinek szakemberei.
Az eddigi fordulókon 491 felvidéki és 191 más országokból érkezett előadó lépett fel, ami összesen 682 fellépőt jelent. Számukra a zsűri összesen 374 érmet és oklevelet osztott ki (105 arany, 126 ezüst, 143 bronz). A döntőbe évente átlagban 34 énkes szerepelt.
Az előadókat cigányzenekar kíséri. Kezdetben több zenekart próbáltunk ki, majd Balogh Béla és cigányzenekara játszott tíz évig egyfolytában, 2017-ben bekövetkezett haláláig. Az utóbbi három évben Mezei Zsolt és cigányzenekara kíséri a fellépőket.
A zsűri öt taggal működik, kezdetben Nógrádi Tóth István budapesti nótaénekes, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnöke volt a zsűri elnöke, majd 2006-tól ezt a posztot Tarnai Kiss László énekművész, a Dankó rádió vezetőszerkesztője, műsorvezető tölti be.
A nótaversenyre az utóbbi években már egyre felkészültebb versenyzők jelentkeznek és a zsűri értékelése alapján készülnek fel a következő évfolyamra. Egy-két évtizeddel ezelőtt úgy tűnt, a magyar nóta kegyvesztett lett a zenei világban, de az utóbbi időben újra feltámadt, magyar hungarikum lett, azóta él és virul, évről-évre felbukkan egy-egy fiatal tehetség.
Az elmúlt húsz év megpróbáltatásai és a kitartó szervezési munkánk folytán úgy érezzük, hogy nótaversenyünk teljes mértékben teljesíti küldetését, mellyel mi is hozzájárultunk nemzeti kincsünk ezen ága újbóli felvirágoztatásához.