1877-ben született Medgyaszay István neves magyar építész. “… a keleti és nyugati gondolkodás szintézisére tett kísérletet ….” A vasbeton művészi megoldásáról 1908-ban tartott előadást Bécsben, a szecesszió mint stílus megnevezés (jelentése kivonulás) szülővárosában.
Pályája során az egyik legjelentősebb szecessziós építész lett a kőműves inasból, egy művészettörténeti könyvben Lechner Ödön (pl. pozsonyi kéktemplom) és Kós Károly (pl. zebegényi templom) között említik a nevét. Elvégezte a budapesti Műegyetemet és a bécsi Képzőművészeti Akadémiát is, ahol Otto Wagner (bp. Rumbach utcai zsinagóga) a bécsi szecessziós építészet “egyik legkiemelkedőbb” képviselőjének tanítványa volt. Párizsban Hennebique irodájában a vasbetonépítés eredményeit tanulmányozta.
Medgyaszay Benkó Istvánként született, de 1906-ban anyai nagyanyja nevét vette fel. Eljutott Indiáig, de Egyiptomban és Szudánban is tanulmányozta a kulturális emlékeket. Mákón pl. egy ácsmester adatközlője volt a boronás faházak építési módjáról (Malonyai-féle kalotaszegi kötet, 1907). “A Székelyföld templomaiban nem találunk annyi eredeti felfogást, mint házaiban. A közeli nagyobb városok idegen művészi kulturája oly erősen nehezedett az egyház építkezéseire, hogy alúla csak a távolabb eső falvakban szabadult föl a nemzeti szellem. Itt sem annyira, hogy eredetit alkotott volna, hanem csak éppen, hogy átformálta valamelyest a kölcsön kapott, vagy reá erőszakolt olasz és barok formákat. A templom és torony egy-egy részlete teljesen eredeti és érezzük, hogy ha arra a mesterre hagyják teljesen s nem küldik városi »minta« megtekintésére, igen művészi és őszinte dolgot alkotott volna” (1909). A rárósmulyadi templom (1909) “vasbeton építészet és a népi elemek harmonikus kompozíciója” után eljutunk a faépítészethez is. Elég csak az ógyallai templomra gondolnunk (1912). Réckyné B. Adrianna szerint “egyedi szecessziós épület”, a harangtorony “loggiájának fából faragott mellvédje a már fentebb említett erdélyi, kalotaszegi népi építőművészet hagyományait és értékeit idézi”, de ezen túlmenően “a Kelet művészetének hangulatát” is, és “európai viszonylatban is” kiemelkedő alkotás. 1921-ben Püspökladányba, 1930-ban pedig Balatonalmádiba tervezett hasonló építményt. Medgyaszay együtt dolgozott Márton Ferenccel, akinek szecessziós sgrafittoi – díszítő karcolásos eljárás – különböző szakrális és világi épületeken ismertek. Ógyallára is terveztek egy Mária sgrafittot a plébániaépület déli vakablakára. A püspökladányi templom főbejárata felett az 1940-es évek első feléig egy monumentális “festés” volt. Az első rárósmulyadi (nagykürtösi járás) templomon még mindig látható a halál utáni visszatérés Istenhez sgrafitto technikával. A református Medgyaszay (eredetileg evangélikus) tervezte a kelenföldi református templomot bérházzal (1929), a Baár-Madas Gimnáziumot (Bp.). Ő tervezte többek között a veszprémi vasbeton színházat – Veszprémben 2016-ban Medgyaszay István nevét le kellett cserélni Noszlopy Gáspárra, mert az iskola teljesen gimnáziumi profilt kapott. Medgyaszay nevéhez összesen 47 épület fűződik, amelyek közül a Dorottya utcai (Bp.) bérházat 2016-ban lebontották. Ugyan nem valósult meg, de az 1906-ban átdolgozott Nemzeti Pantheon Gellért-hegyre tervezett tervében a Feszty-körkép központi csarnokban történő elhelyezésével számolt! Ez a terve VII. Edward király elismerését is elnyerte.
2017. szeptember 20-án születésének 140. évfordulójához kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata konferenciát rendezett a Pesti Vigadó Makovecz termében Medgyaszay István építőművészetéről. A Magyar Építőművészek Szövetsége kiállítást szervezett az építész életútjáról és fontosabb műveiről. 2017. december 13-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban Gyukics Péter fotográfus kiállítása nyílt meg. A 3 évi fotografálás anyagából 40 kép került kiállításra, amelyek között jelentős számban – 6 nagy plusz 6 kis információs kép szöveggel – az ógyallai Szent László-templomot is megtaláljuk.