Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Kernye eltűnt település emléke

Kernye eltűnt település emléke

Kernye eltűnt középkori település szóbeli emléke mindmáig él a községben. Első írásos emléke 1248-ból származik. A Ludány nemzetségből származó Zochud fia Miklós a mongol tatárok ellen vívott csatákban tanúsított hősiességért IV. Bélától megkapta a nyitrai vár Kernye nevű földjét. A régészeti leletek a település helyén azonban sokkal régebbi időkről is tanúskodnak, bizonyítva, hogy itt az ember már sokkal korábban megtelepedett: lakott volt a bronzkorban, római korban és a középkorban is. A leletek közül kiemelkedik egy 1968-ban talált rézbalta, mely a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeumba került, ill. a közelben előkerült Luxemburgi Zsigmond pénzérméje is (1390-1427 között vert dénár). A környéken volt még két eltűnt település, Berény és Zsigárd, de ezek már kívül estek Alsóbodok kataszterén. Kernye második említése 1287-ből van, ekkor még mindig a Ludányiak bírták. 1490 és 1514 közötti időből több birtokper irata is fennmaradt, ekkor többen marakodtak Geszte, Kernye, Család és Zsigárd településekért (a Családyak, Zerdahelyiek, Forgáchok és mások). 1576-ban Kernye behódolt a töröknek, de többször is visszakerült a magyar korona alá. A folyamatos pusztítások a község megszűnéséhez vezettek. Az 1663-1664. évi török adóösszeírás is említi, de az ellakatlanodó telepen behajtott adó mindössze 250 akcset tett ki. 1696-ban a Finta birtok körülhatárolásánál még mint települést említik, majd 1736-ban a nyitra püspök urbáriumában már csak mint major szerepel, határában szántókkal és kis szőlőkkel, melyekből immáron a bodokiak fizették a tizedet. Kernye határán Alsóbodok és Család osztozott, kisebb rész talán Hindhez is került. A birtokcsatolás kiterjedése jól látható a mai bodoki kataszteri térképeken. A szőlők még egy ideig fennmaradtak, ma helyükön szántó van, de emlékük fennmaradt a Puszta szőlők határnévben. Kernye területén ma is számos felszíni cseréplelet észlelhető. A szájhagyomány szerint állt itt egy „vár”, ami középkori palánkvárra, váracsra utalhat. A közeli „Szómás-híd”-nál vámszedőhely volt, amit némileg az írások is megerősítenek. A középkori kernyei vár részének stilizált rekonstrukciója szerepel az Alsóbodoki Faluvédők Egyesületének hosszútávú programjában.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőFehér Sándor
TelepülésAlsóbodok
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Különös figyelmet kell szentelni azoknak az emlékeknek, melyek már nem létező dolgokra, jelenségekre vonatkoznak. Egy eltűnt falu emléke, mely évszázadokon keresztül is megőrzött a szájhagyomány, igazán figyelemre méltó. Az utóbbi idők levéltári kutatásai és a régészeti tanulmányok pontosították hézagos ismereteinket Kernyéről. Kernye eltűnt település emlékét helyi értékként kell átadni a következő nemzedékeknek.

Forrás, adományozó

Fehér Sándor: Alsóbodok monográfia. Alsóbodoki KH, Alsóbodok-Nyitra, 1997

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID105765
Módosítás dátuma2019. január 19.

Hibát talált?

Üzenőfal