Egyhajós, hozzávetőlegesen keletelt épület, amely eredetileg a 13. század közepe táján épült késő román stílusban. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel, és csak a barokk felújítás után ajánlották mai védőszentjének, újraszentelésre (immár Nagyboldogasszony titulussal) az 1712-es barokk átépítés után került sor. A templomnak tornya is volt, amelyet a javításkor eltávolítottak.. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. Feltehetően ekkor bontották el román kori zömök tornyának maradványát és zárták le nyugaton a ma látható barokk homlokzattal. Szentélye megmaradt román kori formájában, vagyis a hajónál némileg keskenyebb, félköríves záródású, a hajó síkmennyezeténél alacsonyabban boltozott helyiség. A diadalív mai formájában 1936-ban (a templom nagy felújítá-sa során) készült, ám a belső jobbára barokk stílusú, a román kori építészet nyoma elsősorban a térformálásban ismerhető fel, illetve
részletek: a szentély, illetve a hajó rézsűs ablakai, a szentélyben az olaj fülkéje tanúskodnak a középkori eredetről. A hajó nyugati oldala zömök karzattal záródik – ez az egykori kegyúri karzat átépítésével született, megtartva annak két oszlopos szerkezetét, s szintén a középkorból származnak az ívei. A hajó falában süttői vörös mészkőből fara-gott, 1400-ból származó sírkőlap van befalazva. A település akkori tulajdonosainak, a Lábatlan-család temetkezé-séhez tartozott, eredetileg a padlózaton helyezték el a sír fölött, mai helyére a 18. században építették be. A temp-lomtól nyugatra, annak tengelyében eredetileg 18. századi, 1926-ban újraépített fa harangláb áll. Az épület a II. világháború harci cselekményeiben megrongálódott, és csak századunk 70-es éveiben javították meg. Egyhajós, torony nélküli épület, a kimetszett oromban végződő déli homlokzatot barokk stílusban átépítették, a főbejárati kapunak kő portáléja van. A sima homlokzatokat félköríves befejezésű ablakok tagolják. A hajó nyugati homlokza-tához kisebb sekrestyét építettek. A félkör alakú szentélyt szűk rézsűs csúcsíves résablakok tagolják. Az szentélyt koncha fedi. A diadalív 1936-ból való. A pilaszteres fa főoltár csigadíszes alépítménnyel a 18. század elejéről szár-mazik. Szűz Mária központi olajfestménye mellett kétoldalt Szent József, Szerafii Szent Ferenc, Szent Antal és Nepomuki Szent János plasztikája látható. Az oltárt 1700 után az esztergomi szerzetesek ajándékozták a templom-nak. A Szent István király mellékoltár a 19. századból származik, a Jézus legszentebb szíve mellékoltár pedig a 20. század elején készült. A templomhajóban Krisztus keresztelését ábrázoló függőkép van. A templomot díszíti Szent József, Szent Teréz és Szent Antal szobra is. A hajó falára erősítve találjuk a körmeneti keresztet korpusszal. A Lourdes-i barlang Szűz Mária szobrával 1992-ben készült. A két vörös márvány szenteltvíztartó a 19. század elejé-ről származik. Az egyiken a Csapszký András és
Fenekes Erzsébet felirat olvasható, a másikon: Makhala János és Ölveczky Fáni. A három árkáddal alátámasztott kóruson lévő harmóniumot a bécsi Hof-Harmonium M. Hörügel Fabrik (Wien) cég készítette. A templom legértéke-sebb emléke két vörös márvány sírkőtábla. Az egyiken az alábbi feirat áll: Hic est Sepultura nobilium de Lábathlan Anno Domini (sic!) Milessimo quadringentesimo (Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye az Úr 1400. esztende-jében.) A sírkőtáblát eredetileg a templom padlózatába építették bele, akárcsak a másik, befejezetlen, felirat és befe-jezetlen címer nélküli táblát. Az 1753-as földrengéskor ezek a sírkőtáblák megrepedtek, ezért később a templomhajó falába építették be őket. A templomban helyezték el Kondé Benedek József 1831-ben rózsaszín márványból
készült empír sír obeliszkjét, amely eredetileg az öreg temetőben állt a templom mellett. Ismeretlen kőfaragó emlí-tésre méltó alkotása. A templomhajó külső falán kis tábla van, rajta a felirat: Vízrajzi Magasságjegy 1898. Régi fa haranglába a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette.

A templom melletti kertről:
Harangláb
Mivel a helyi római katolikus templom torony nélkül épült, az öreg temetőben a 18. században fa haranglábat emel-tek. A templom előtt álló mai haragláb 1926-ban épült. Alsó része falazott, felső részét deszkából ütötték össze, gúla alakú bádogteteje kereszttel végződik. A haranglábban ma két bronzharang függ. Az egyik a karvai hivők ajándéka, és a Fischer testvérek cége öntötte Nagyszombatban 1920-ban. A másikat 1928-ban, Ambrík Imre pap tevékenysége idején Welner Lőrinc harangöntő készítette, a legnagyobb adománnyal Szota János járult hozzá. Ezek a harangok pótolták a korábbiakat, amelyeket az I. világháború idején katonai célokra (ágyúöntésre) elkoboztak.

A templomkertben található a Rákóczi Szabadságharc emlékműve. Karva és környéke II. Rákóczi Ferenc felkelése idején a kurucok erős bázisa volt. Ezért Bercsényi Miklós tábornok 1705-ben feltöltette a háromszög alakú sáncot, őrizte a jelentős dunai átkelőhelyet, és megakadályozta a császári hajók szabad közlekedését a Dunán. 1706-ban Quido Stahrenberg császári tábornok bevette és lerombolta a sáncot, de (Vak) Bottyán János kuruc tábornok megja-víttatta az átkelőhely őrzésére szolgáló sáncot, és három mozsárágyúval felszerelt katonai egységet helyeztek el benne. 200 hajdú megtámadta Esztergom városát, megöltek 30 rácot, és visszatértek Karvára. Bercsényi tábornok arra gyanakodott, hogy ez a sánc védi Bottyán János környékbeli birtokait, ezért Rákóczi 1708 júliusában elrendelte, hogy a sáncot tegyék egyenlővé a földdel, és később már nem építették újjá. Ez a sánc a nyergesújfalui Sánchegy erődítmény védelmi komplexumának része volt.

A római katolikus templom mellett fekszik az öreg temető központi, korpusz nélküli fakeresztje. 1931-ben készült. Ez a kereszt pótolta a korábbi, már régen elpusztult központi kereszteket. A templom bejáratánál a falon függött a 20. század elejéről származó fa körmeneti kereszt, amely a II. világháború idején elpusztult.

Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária kápolna
A községben több nemesi család telepedett le. Köztük a Hrosso család is. A ma Amerikában élő Hroššo Mihály szíve a faluhoz hajlik, ezért a családi birtokot és kúriát (amit nyolcvankilenc után visszakaptak) a falunak ajándé-kozta. Mihály gyerekkorában nagyon beteg volt, az orvosok nem sok esélyt adtak neki. A szülők megfogadták: ha kisebbik fiuk megmarad, lourdes-i barlangot emelnek a Szűzanyának. A falu hálából újraépítette, mert a háborúban lerombolták – de mivel Hroššo úr mindig kápolnát emlegetett, a barlang helyett kápolna épült. Végül az egyik idős lakos tisztázta, hogy az eredeti építmény ám barlang volt!
A kápolna megépítésére pályáztak: Nadácia Orange, Šanca pre Váš región 2011. A Smidt Tamás által tervezett ká-polnát végül a Karvai Összevont Szakközépiskola, a Korekt s.r.o. és ügyvezetője Nyers László, a Juvis s.r.o. Nitra ügyvezetője Roman Kubica, a Czibor Zoltán s.r.o. Komárno, ügyvezetője Czibor Zoltán segítségével építették fel. A tetőszerkezetet a szőgyéni Smidt Róbert és édesapja Smidt Ferenc készítette. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumától kapott támogatásnak köszönhetően fejezték be teljesen a kápolnát.
A benne található három domborművet szintén Smidt Róbert készítette. A belső tér kialakításánál az egyszerűségre helyezték a hangsúlyt: az oltár előtt térdeplő, a bejáratnál a csodálatos gyógyulásokat tanúsító tábla és IX. Piusz pápa, illetve II. János Pál pápa portréja fogadja a zarándokokat.
A kápolna látogatható, a kulcsát a főtér mellett lévő községháza alkalmazottaitól kell elkérni.
Az épület bekerült annak a vándorkiállításnak az anyagába is, mely a V4 országainak új és felújított szakrális helyeit mutatja be. Szlovákiából 2013-ben mindössze öt épületet soroltak be a jegyzékbe. Ezek egyike a karvai lourdes-i kápolna.

Nepomuki Szent János kőszobra
A dunai töltésnél, a templomkert közvetlen szomszédságában, a Kuzmik család kastélyával szemben áll Nepomuki Szent János kőszobra, amely 1843-ban készült, és 1902-ben felújították. A szobor márvány talapzaton áll.