Ipolyvarbón már az egyéves kort betöltött gyermekek felnőttes összeállítású viseletet kaptak a hosszúing helyett. A férfiak egészen az 1940-es évekig itt hordták a legszélesebb és legrövidebb szárú vászongatyát. Mellényüket gazdagon díszítették, a szakácskát az ötvenes évekig még a briccesnadrághoz is hordták. Igen kihívó volt a fiatalasszonyok fejviselete: a homlokpánt, azaz a villuska. Az asszonyok a fül fölött csomózott, nagy rojtú brokátselyem menyecskekendőt, az új asszonyok művirágos, selyemszalagos újmenyecske főkötőt viseltek. Hosszú szoknyáik nehéz posztóból, plüssből és selyembőlkészültek. Ennek technikáját, ami egy érték, ma már csak két ember ismeri: Pálfi Erzsébet és Kois Szilvia.
