Életrajza és írói munkássága:

Az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányait Galántán a magyar tannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban végezte. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. 1993-tól a Jókai Szó negyedévente megjelenő regionális lap szerkesztője. Helytörténeti írása a Honismereti Kiskönyvtár könyvsorozatban jelent meg 1997-ben Jóka – Nevezetességek címmel. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2013-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. 2015-ben jelent meg Párizsban első francia nyelvű verseskötete a neves Éditions du Cygne kiadó gondozásában.

Legújabb verseinek válogatása 2017 szeptemberében jelent meg Köti a sötétséget címmel a Media Nova M kiadónál, második francia nyelvű verseskötetét pedig a párizsi Éditions du Cygne jelentette meg.

Fellinger Károly a világirodalomban:
• Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) és a Magyar Írószövetségnek.
• Köteteit eddig angol, német, román, szerb, francia, orosz, szlovák és török nyelvre fordították le.Verseivel egyedüli szlovákiai költőként került be a 2015-ös Költészeti Világévkönyvbe.
• Versei többek között az Irodalmi Szemle, Kalligram, Prae, Parnasszus, Szépirodalmi Figyelő, Kortárs, Palócföld, Műút, Tiszatáj, Híd, Korunk, Székelyföld, Helikon, Látó, Irodalmi Jelen, Új Szó, KULTER folyóiratokban jelentek meg, külföldön pedig az Empty Mirror és a Setu (Amerikai Egyesült Államok), a Traversées (Belgium), az A New Ulster (Észak-Írország) és az Ygdrasil (Kanada) folyóiratok közölték verseit.

Elismerései:
• 2017: Nagyszombat megye elöljárójának emlékérme a kultúra terén kifejtett tevékenységért
• 2017: Simkó Tibor-díj
• 2016: Madách-nívódíj
• 2014: Forbáth Imre-díj
• 2010, 2011: Arany Opus-díj

 Főbb művei:
Áramszünet (v., 1991); Csendélet halottakkal (v., 1996); Jóka – nevezetességek, helytörténet (1997); Fészek az égen (v., 2004). Fűhárfa (gyermekv., 2006); Szélkergető, kerek köpeny (2008); Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák, 2009); Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyermekv., 2010); Csomagmegőrző (vál. v., 2011); Mákom van (gyermekv., 2011); Rész és egész (v., 2012); Alázat (vál. v., 2013); Morzsabál (gyermekv., 2013).