Ritka és lélekmelengető érzés, ha ma arról hallunk vagy olvasunk, hogy valaki vagy valakik igyekeznek, hogy megőrizzék, ápolják, továbbadják mesterségük régi népi, hagyományos jellegét.
Borzova vagy más nevén Szádvárborsa (szlovákul: Silická Brezová) kis község a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Itt él és dolgozik Farkas Gábor, fémöntő.
A szakmát a kuntapolcai öntödében tanulta az ottani öntőktől. Legnagyobb segítője és tanácsadója édesapja volt, aki az ottani műhelyt vezette. Tulajdonképpen nem ő választotta a szakmát, hanem a szakma választotta őt. Amikor otthagyta a főiskolát, édesapja azt mondta: „Ha tanulni nem akaródzott, fiam, akkor gyere hozzám az öntödébe dolgozni, ott majd megtanulod, mi az a munka.”
Munkahelyre szüksége volt, úgyhogy nem volt apelláta. Először a tapasztalt öntők mellett segédkezett. Elmondása szerint nem volt könnyű, de kb. egy év után már kapott saját „platzot“, ahogy ott a formázó munkaterületét nevezték, és elkezdett önállóan dolgozni. Kuntapolcán szürkeöntvényt öntöttek, majd pár év után acélöntvényeket formázott egy cseh öntödében. Az ottani tapasztalatokkal is gazdagabban elkezdte édesapjával az otthon kialakított műhelyben az öntést – bronz alkatrészeket gyártottak a környező üzemeknek. Aztán jött az alumínium kerti bútor és a rengetegféle sárgaréz öntvény – fokosok, juhászkampók, csengők, amik már finomabb kézimunkát igényeltek, és amikkel a mai napig a legszívesebben foglalkozik.
Öntött már apró veterán-autó alkatrészeket, csengőket, kerti bútorokat, de több száz kilós szobrokat is. Bármit ki tud önteni alumíniumból, bronzból vagy sárgarézből.
A apró csengő ugyanúgy készül, mint bármely más kiöntendő darab. Először is ún. mintára van szükség, ami az elkészítendő csengő pontos mása. Erről homokformát készít úgy, hogy a homokban megmarad a minta – a csengő negatívja – lenyomata. A felolvasztott fémet – csengő esetében réz és ón ötvözetét – kellő hőmérsékletre hevítve aztán beönti az így kialakított homokformába.
Reméljük, hogy még sok szép tárgy születik a keze között, s fennmarad az utókornak ez a majdnem feledésbe merült szakma.