Csemadok » Tengeri liliom, kövületek a kecsői 3-as számú forrásban Tengeri liliom, kövületek a kecsői 3-as számú forrásban – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Tengeri liliom, kövületek a kecsői 3-as számú forrásban

Tengeri liliom, kövületek a kecsői 3-as számú forrásban

A pelsőci Dénes György Alapiskola két tanulója, Garaj Krisztián és Kálmán János érdekes tanulmányozásba kezdett. Igaz Csaba kémia–biológia szakos pedagógus vezetésével 2018 őszén. A tengeri liliom kövületeinek maradványait vizsgálták a kecsői hármas számú forrásban.
Kecső Délkelet-Szlovákiában, a Szlovák-karszt Nemzeti Park területén található, a szóban forgó kecsői hármas számú forrás pedig a falutól keletre található, csak néhány méterre a szlovák-magyar államhatártól.
Kecső a Domicai-cseppkőbarlangról ismert, mely a magyarországi Baradla-barlanggal egy egységet alkot. A Domicát Ján Majko fedezte fel, akinek a neve szorosan kötődik az általunk kutatott hármas számú forráshoz is.
A hármas számú kecsői forrás egy 9 méter mély időszakos karsztforrás Kecső falutól 1 km-re keletre.
A forrást először Ján Majko említi a Krásy Slovenska folyóiratban 1959-ben. A forrás eredetileg egy 30-80 cm széles, 2 m mély hasadék volt, melynek feltárását 1947-ben kezdték meg. Még ebben az évben elérték a horizontális részeket, a feltárómunkákat azonban helyszűke miatt befejezték. Érdekességként megemlítik, hogy 4 obszidiánt, 1 megmunkált kovakövet és egy neolitikus malomkövet találtak itt, de kövületeket nem említenek.
A forrás ma egy 2,5-3 m hosszú, 1,5 m széles hasadék. Északi falán fúrás és robbanóanyagok által hagyott nyomok, déli falán pedig a keleti saroknál kövületek figyelhetőek meg. A forrás és a Kecsői-patak között kőhalom található, melyet valószínűleg Ján Majko csapata fejtett ki. Itt is találhatóak kövületek.
A kövületekre először Michaela Stražanová figyelt fel 2018 júliusában. Ő a Ján Majko Barlangásztársaság egyik tagja.
Azóta már tudjuk, hogy a kövületek tengeri liliomok maradványai. Ezek mészvázas gerinctelen tengeri állatok, a tüskésbőrűek egyik osztálya. Szájnyílásuk fölfelé tekint, testük pedig a nyél segítségével helyhez rögzül. A nyél egymás fölött fekvő mészlemezekből, szelvényekből áll, melyek alakja lehet kerek vagy ötszögletű.
A tengeri liliomok közül még ma is ismert 430 faj, de a kihalt fajok száma sokkal több, mintegy 1500 faj.
A forrás falában feltűnőek a kör alakú szelvények, de szelvényláncok is megfigyelhetőek. Mérőszalagot, és centes érmét használtunk a méretek szemléltetéséhez. Az általunk talált legnagyobb kövületek 5-5,5 cm-esek voltak.

A fiúk ismertetik a megfigyelések munkamenetét és az eredményeiket:
Első lépésként el kellett sajátítanunk az egyköteles technikát, mely segítségével le tudtunk ereszkedni a barlangba.
A következő lépésben megtisztítottuk a forrás északi oldalát, hogy ott tudjunk lejárni a kövületekhez. Eleinte a déli oldalt használtuk, de mivel itt találhatóak a maradványok is, megsérülhettek volna. Ezért a déli oldalt további ereszkedéshez nem használtuk.
Harmadik lépésként meghatároztuk a kövületek átlagos sűrűségét. 10-szer 10 cm méretű négyzetekben számoltuk a kövületeket rendszerezetten, de a véletlenszerűség fenntartásával. A számításokat egy képzeletbeli háló mentén végeztük.
Számolást 8 ponton végeztünk. Beszámítva csak az egyértelműen azonosítható kövületek lettek. Ezek mérete 1 mm-től néhány cm nagyságig terjedtek. A szelvényláncok 1 kövületnek számítanak.
Az átlagsűrűséget úgy számítottuk ki, hogy a 8 adat összegét elosztottuk 8-cal. A kövületek előfordulásának átlagsűrűsége 26,75 kövület 100 cm2-re, ami átszámítva 1 m2-re 2675 kövületet jelent.
Kutatómunkánk során több mindent megtudtunk a kövületekről.
Felfigyeltünk rá, hogy a kövületek több helyen el vannak törve és kristályosak. Ezt Dr. Lubomír Sliva magyarázta el nekünk. A tengeri liliomok mészváza eredetileg aragonitból van, mely az állatok elpusztulása után a hosszú idő és megfelelő körülmények hatására rekristalizálódott, vagyis átalakult kalcittá. A kalcitra jellemzőek a hasadási felületek, míg az aragonitra nem.
A forrás és a Kecsői-patak között találtunk egy követ, melyen kövületek voltak. Meg tudtuk ezeket vizsgálni mikroszkóppal is, valamint a követ elküldtük a pozsonyi Komenský Egyetemre is további tanulmányozásra.
Az egyetem munkatársa, Dr. Alexander Lačný a kövületek alapján megállapította, hogy a faj neve Encrinus lilliformis. Mikroszkóp alatt megfigyelhettük a központi csatornákat is, melyekben maga az állat élt.
Dr. Gaál Lajos felhívta rá a figyelmünket, hogy a kövületek kora 236 millió év lehet, mert a forrás ún. steinalmi típusú mészkőben keletkezett, amely a középső triász alsóbb (ún. anizuszi) emeletének felső részén ülepedett le. Hasonló leletek ismertek néhány helyen Aggtelek és a közeli Szilice környékéről.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kövületek tengeri liliomoktól származnak, az Encrinus lilliformis fajtól. A nyél maradványai maradtak fenn, melyek kör alakú szelvényekből állnak egy központi csatornával. Az eredeti aragonit vázanyag rekristalizálódott, kalcittá alakult. A legnagyobb kövületek 5 cm körüli szelvényláncok és a kövületek átlagsűrűsége 2675 kövület/m2, koruk pedig 236 millió év (földtörténeti triász korszak).
A leletek jelentősége abban rejlik, hogy a permi kihalást követően a tengeri zátonyokat alkotó magasabb rendű élőlények hosszú időre eltűntek. A kecsői liliomokhoz hasonló aggteleki liliomok az első újra megjelent ilyen élőlények közé tartoznak. A kecsői leletek ezért bővíthetik tudásunkat a permi kihalás utáni magasabb rendű élőlények megjelenéséről.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterülettermészeti környezet
TelepülésKecső [Kečovo]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőNégy határon át vetélkedő, 2018 - a Pelsőci Dénes György Alapiskola Palócok csapata. Csapattagok: Garaj Krisztián, Hurák Ottó, Kálmán János. Felkészítő pedagógus Kulik Szilvia.
TelepülésPelsőc
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

“A természet hatalmas, az ember parányi,
ezért aztán az ember léte attól függ,
milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel.” (Dr. Szent-Györgyi Albert)

Az idézet bizonyíték arra, hogy a két fiatal kutató diák azonosulni tudott a természettel. Olyan értéket mutattak meg a környezetüknek, amiről még az ott lakók sem tudtak.

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID106160
Módosítás dátuma2019. január 10.

Hibát talált?

Üzenőfal