Perbete, „az esztergomi érsekség ősi birtoka, melyet már 1297-ben említenek”. A plébánia már 1397-ben létezett. De tizenharmadik századi templomot kolostorral is említenek a perbetei kataszter északi széléről, amely már korábban is létezett. Egy másik „ősi temploma a török világban pusztult el. E templomáról egy 1499-iki oklevél is szól”. Az 1561-es kanonikus vizitáció szerint a községet a törökök elpusztították, a templomot teljesen lerombolták „és az összes javak általuk lefoglaltattak”. A 15. század elejétől működő iskola szintén elpusztult. A Pusztatemplomi dűlő az elpusztított templomról kapta a nevét. Az anyaegyház helyreállítását 1655 előtt kezdték meg. Az újratelepüléskor a jelenlegi helyén épült újjá a templom 1733-ban, Eszterházy Imre egyházi méltóság ideje alatt, és földesura az esz-tergomi érsekség maradt. Az 1763. június 28-i földrengést követően, a perbetei templom jelentősebb károkat szenve-dett: „(…) gróf Grazsalkovits Antal kamarai elnök közbenjárására 1766-ban ujra felépült”, az érsekújvári vár romja-iból. Kései barokk, Szentháromság titulusú templomról beszélhetünk.
A plébániát 1742-ben állították helyre. Az anyakönyvet 1752-től vezetik Perbetén, azidőtől van helyben lakó plébá-nosa is, és ekkor újítják fel a templomot. 1774-ben a templomot villámcsapás érte, a homlokzatot klasszicizálták, ezt követően befejezték a Szent István-freskót. A Szentháromság-főoltárkép 1770 körüli. A két 1740 körüli oldalsó oltárképen Szent Anna és Szent József látható, és a szószék is ebből az időszakból származik. A keresztelőkút 1777-es évszámmal ellátott, felette Jézus megkeresztelkedése című kép látható a templom építésének időszakából. A balusztráda, a kórus mellvédje az 1773–1774-es évekből származik. „A főbejárat mellett jobbra található festmény Szűz Máriát és a Domonkos-rend alapítóját, Szent Domonkost ábrázolja. Ez a kép valószínűleg a rózsafüzér társu-lat fogadalmi képe.” A templom egy barokk harangja még 1680-ból maradt fenn. 1901-ben a templomot Vaszary Kolos hercegprímás idejében hozták rendbe. 1930 szeptemberében új márvány főoltárt szenteltek fel. 1931. június 7-én a perbetei katolikusok háborús emlékszobrát a hozzátartozók adakozásából adták át. Az emlékoszlop és kör-nyezete 2018-ban újult meg. 1945. január 6-tól 13-ig, és március hónap nagycsütörtökétől az oroszok Perbetén ösz-szecsaptak a németekkel: „A templom tornya több találatot kapott, tetőzetének fele elpusztult. (…)” A megújítás menetét részletesen ismerjük. 1977 után, 1998-ban is belső felújításra került sor. „A mennyezet három új freskója: Jézus Krisztus születése, Jézus Krisztus feltámadása és a Szentlélek Isten eljövetele, Eva Spielmann festőművész remek alkotása.”
Az új plébánia 1766–1769 között épült. 1931-ben renoválták (ezt megelőzően is már felújították), „a plébániát be-kerítő kőfalat újra átvakolták”. A plébániát a hozzá tartozó külső fallal 2015-ben műemlékké nyilvánították. Az 1760-as években épült az érsekségi fenntartású egy emeletes, zsindelytetős Uradalmi Vendégfogadó, az emeleten négy tágas vendégszobával, a földszinten italmérő helyiséggel stb., az udvaron kocsiszínnel, istálókkal. 1889-ben eladták a községnek. Az esztergomi érsekség számadási könyve Perbetével kapcsolatban malmot is említ, amelyet 1489-ben javítani kellett.
1775-ben felépül az “iskolaház”, mely két szobát, konyhát, kamrát, két istállót és egy tágas tantermet foglalt magá-ban. Az 1850-es évek elején egy második tanterem építtetett, 1878-ban pedig a harmadik. 1908-ra új iskola épült: „(…) Roch János budapesti műépítész ingyen készítette el az építendő iskola tervét és költségvetését. Gróf Zichy Miklós országgyűlési képviselő pedig Vaszary Kolos Őeminenciájától 10.000.-kor. hozzájárulást eszközölt ki az isko-la építéséhez (…).” 1944. április 1-jén az iskolát hivatalosan bezárták. Az 1931-es népszámlálás szerint a perbetei katolikusok száma 2400 fő, ezenkívül a szentmiklósiak 300 fő (Perbetén szoktak gyónni Bajcs-Haraszt, Mihályvár és Szentistván pusztákról is.). A perbetei „káptalani és primaciai” birtokok az egyházi központi hatóság (Centrálna správa) kezelése alatt álltak 1930-ban. Korbel Miklós vendéglője a Fő utcán számos összejövetelnek biztosított teret (1937-ben például tanítói gyűlésnek, a Mária-kongregáció 1936 decemberében Éva és Mária színművet, 1937 áprili-sában több vígjátékot, pl. „Élő szobor” mutatott be. Az 1938. november 8-i magyarok eljövetelét egy évvel később kultúresttel ünnepelték.).
Az első missziót „a kántorválasztásból keletkezett hitehagyás miatt” tartották 1929 májusában. A templomkertben található Szeplőtelen Fogantatás-szobor felirata: EX Vo / I . S . / 1788. Találunk egy körbekerített kőkeresztet is, azon kívül pedig egy fakeresztet. (A perbetei római katolikus templom kertjében található az I. világháború áldoza-tai emlékműve is.) A Nepomuki Szent János-szobor már a plébánia udvarán található. Az igényes bronz Szent Ist-ván-szobor Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotása, melyet 2015-ben lepleztek le a millenniumi kapunál. A templom közelében egy út menti szoborfülkés kőkereszt egy magánház kerítésén belül található, 1935-ös állítású. A temetői nagykereszt a nagy kiterjedésű és jelentős mennyiségű sírjeleket magában foglaló temetőben található. Az út menti kereszthez, amely napjainkban a körforgalomban található, Jézus Szíve körmenetkor vonultak. Az út men-ti kőkereszt Újgyalla (Komárom) irányába a főút mellett, 1815-ös állítású, környezetében két magas kőris található (Fraxinus excelsior). A régi bajcsi (érsekújvári) földút melletti kőkeresztet 1882-ben a Rózsafüzér Társulat állíttatta. Jászfalu irányába egy út menti fakeresztet láthatunk, melyet 2008-ban megújítottak, és három magas kőris (Fraxi-nus excelsior) „társaságában” látható. Szentistván puszta irányába egy kőkereszt található 1900-ból, négy szederfa ölelésében, Kürt-Szentistvánon pedig temetőt is találunk. A perbetei Szentmiklóson 1998-ban szentelték fel a temp-lomot. 1935. szeptember 15-én pedig új iskolát és tanítónői lakást.

2017 áprilisában Perbetén a katolikus templom kriptájában múmiákat találtak. Felmerült, hogy az egyik porhüvely-be az 1762-ben elhunyt utolsó remetét (v. nemest) helyezték sarkantyús csizmában. A másik kettőbe Kiss Imre (per-betei esperesi szolgálata 1758–76) és Fekete Ignác (1776–78) plébánost. A földön négy fakoporsóban a teljes textíli-ák, lábbelik és rózsafüzér mellett megtalálhatóak az elhunytak múmiái is. Feltehetően Huszlicska Márton, Lacza András, Fazekas János és Tóth János.

Perbete plébánosai
1752: Balogh Elek, 1758: Kiss Imre, 1776: Fekete Ignác, 1778: Gosztonyi János, 1781: Andrássy László, 1782: Tarkó Béla, 1790: Majerhoffer Fülöp, 1792: Fekete Pál, 1829: Bakay János, 1841: Adamovich János, 1886: Roszi-val István, 1888: Gabriely János, Séda Ernő, 1888: Moháry Gyula, 1911: Nagy Péter, 1911: Gyürky István, 1929: Klasz Ágoston, 1945: Haller Kálmán, 1955: Montskó Tibor, 1965: Barcsek Sándor, 1966: Nagy István, 2000: Kasáš Béla, 2006: Balogh Károly, 2017: Józsa Attila, 2020: Mészároš Dávid.

Hibát talált?

Üzenőfal

• E-mail címe
• Üzenet
• CAPTCHA

Uploading files please wait, may take up to 5 min.