A losonci Kármán József emlékhelyek
Kármán József, (1769 Losonc -1795 Losonc) a felvilágosodás jeles prózaírója (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező. Művei és emléke korai halála után feledésbe merültek, csak a reformkorban fedezték fel újra. A szülőváros 100 évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek keretében avatták fel a Kármán emlékeket. Eredetileg a Főgimnáziummal szembeni ligetben avatták fel a „hazai, immár kipróbált kőanyagból“ készült, faragványokkal díszített, feliratos, 4 m magas emlékoszlopot. A közeli szülőházat is megjelölték egy emléktáblával. A Kármán sírhelyét jelölő márványobeliszk csak egy évvel később került helyére a református temetőbe. 1945-ben az emlékművet és táblát eltüntette a hatóság. Az emlékoszlop – melynek helyére szovjet katonai emlékmű került – a ref. templom kertjének bokrai közt a nyilvánosság elől elzárva volt 1969. március 24-ig, amikor a Csemadok kezdeményezésére jól látható helyre, az 1945-ben megsemmisített 1848/49-es honvédemlékmű helyére állították. A szlovák felirattal kiegészített emlékművet Kármán József születése 200, évfordulóján rendezvénysorozat keretében ünnepélyesen újraavatták.
1896-1944 között a losonci gimnázium, illetve a város által rendezett emlékünnepélyek, koszorúzások helye volt.
1969 óta a Kármán Napok keretében rendezett koszorúzások helye.
1993 óta a Kármán születésnapja és Március 15-e közös megünneplése, ehhez kapcsolódó koszorúzások állandósult helye.
A szülőházat is 1896 májusában jelölték meg egy gránit emléktáblával. 1926-ban a régi házat lebontották, de az emléktáblát visszahelyezték az új ház falára. 1945-ben az emléktáblát is eltüntették. 1969. március 24-én új, magyar-szlovák feliratú márványtáblát avattak az emlékoszloppal egyidejűleg,
A sírhelyet 1897. június 3-án, Kármán halála évfordulóján jelölték meg a budapesti Gerenday cég által készített „világos tiroli márvány“ sírkővel. 1990. október 31-én a losonci ref. gyülekezet az egyház megalakulása 400. évfordulója alkalmával elhelyezte a sírkövön az író nagyapja (a ref. gimnázium rektora), apja (lelkész, püspök) és nagybátyja (a ref. gimnázium rektora), emlékét megörökítő feliratos acéllemezt, a Nógrád Megyei Levéltár adományát. A sírt számos Losoncra látogató turistacsoport keresi fel.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | kulturális örökség |
| Település | Losonc [Lučenec] |
| Értékszint | 3. felvidéki magyar értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Böszörményi István |
| Település | Losonc |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás Kármán József életműve az egyetemes magyar kultúrkincs részét képezi, mert a felvilágosodás korának, nem csupán írója, de irodalomszervezője, a magyar nyelvű színjátszás úttörője is volt. Fanni hagyományai c. levélregénye a magyar prózairodalom korai remekműve. Az általa kiadott Uránia folyóiratban megjelent A nemzet csinosodása című kultúrpolitikai programjában az önálló, hazai magyar nyelvű irodalom művelését, népszerűsítését tűzte zászlajára: „Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinositják a nemzetet, és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.“ Rámutatott az anyanyelv fontosságára is, napjainkban is aktuális az a megállapítása, hogy „…nemzeti nyelvünk… az a végvár… az a mód, a melly nemzetünket lételében megtartja, az a jegy, a melly megóv, hogy a többek között el ne olvadjunk…“. Nagy fontosságot tulajdonított annak is, hogy a nők olvassanak, művelődjenek, részesei legyenek a közösségi életnek. Kármán rövid, de jelentős életművét csak a reformkortól kezdték értékelni, akkor adta ki műveit Toldi Ferenc. Az 1896-os losonci hármas emlékavatástól datálható a máig élő Kármán-kultusz. Ennek fontos, közösségformáló része volt az emlékműnek a Csemadok alapszervezete, járási bizottsága és irodalmi köre által sikeresen kezdeményezett újraavatása az 1968-as reformfolyamatokat kihasználva, 1969 márciusában. A szlovákiai magyarság eltüntetett, emlékhelyeinek rehabilitálása szempontjából nagy jelentőségű volt, hogy jól látható helyen, a város központjában, a református templom előtt helyezték el az emlékoszlopot, melynek leleplezésén miniszterként beszédet mondott Dobos László. Ezt követően kezdődött el a Csemadok járási és helyi szervezete Kármán Napok nevű, azóta is élő tavaszi kulturális seregszemléje, melynek nyitányaként a helyi magyar szervezetek, esetenként vendégek is megkoszorúzzák. | |
| Forrás, adományozó 1. A Losoncz és Vidéke c. lap 1896. évi májusi számai, a helyi gimnázium értesítői | |
| Regisztrálva emlékhelyként | |
| MELLÉKLETEK | |
| |
| Rövid URL | |
| ID | 76089 |
| Módosítás dátuma | 2021. október 4. |
