A losonci Kármán utca 5-ös számú épületének hivatalos megnevezése Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda, eredetileg, 1883-ban gimnáziumnak épült. A nyilvántartott műemlék, eredeti állapotában maradt meg. Az 1890 m2 alapterületű, trapéz alaprajzú egy emeletes épület neoklasszicista homlokzatán, egy kőtáblán még olvasható, hogy: A nemzeti művelődésnek.
Az épület helyén református egyházi gimnázium működött, amely a 17. sz. elejétől 1870-ig Nógrád egyetlen folyamatosan működő gimnáziuma volt. Az 1849-es orosz pusztítás után anyagi gondokkal küzdő egyház 1869-ben lemondott nagymúltú gimnáziumáról az Eötvös József miniszter képviselte magyar állam javára, amely állami gimnáziumot állít fel. Az 1870-ben négy osztállyal indult állami gimnázium 1879-ben már 8 osztályos főgimnázium lett, mely nagyobb, korszerűbb épületet kívánt. A kiváló tanárokkal bíró iskola pezsgő élete szerves részét képezte a város társadalmi életének. 1919 őszén a csehszlovák hatóság lefoglalta az iskolát, abban csehszlovák állami reform-reálgimnáziumot létesített, magyar párhuzamos osztályokkal. Az új körülmények közt a losonci gimnázium ismét országos, szlovenszkói jelentőségre tett szert. A csehszlovákiai magyar, kisebbségi kultúra minden ága kapcsolódik, tanárok, diákok, rendezvények révén a losonci gimnáziumához. Az 1938 után újraalakult Magyar Királyi Állami Gimnázium felvette Kármán József nevét. 1945 tavaszán azonban megszűnt a magyar gimnáziumi oktatás. Az új szlovák gimnázium 1962-ig ebben az épületben működött, akkor a magyar tannyelvű alapiskola költözött ide.
A nagymúltú műemléképület a 21. század elején visszakerült a losonci református egyház birtokába. Az épületet három magyar vonatkozású emléktábla díszíti. Amikor 2001-ben a losonci magyar tannyelvű alapiskola felvette Kármán József nevét, az épület előcsarnokában fehér márványtáblát helyeztek el, a névadó portréjával. 1994-ben a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az iskola homlokzatán elhelyezte a felvidéki cserkészet két jeles vezetőjének bronz domborműves emléktábláját (Nagy János szobrászművész alkotása). A hajdani gimnázium jeles tanára volt Scherer Lajos (1874-1957) az iskola cserkészparancsnoka, az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója. A losonci származású ifj. Dr. Szilassy Aladár orvos pedig a hazai cserkészmozgalom alapítója, az 1. sz. cserkészcsapat parancsnoka volt. A régi gimnázium hősi halottai emléktábláját 1945-ben eltávolították az épület faláról. 2014-ben, az I. világháború centenáriuma alkalmából az iskola előcsarnokában leleplezték az eredeti tábla kicsinyített másolatát.