Emlékhelyek a Felvidéken

Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.

Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...

1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...

Pschierer József, a Somorjai Hitelintézet Rézvénytársaság igazgatóságának elnöke, Balhéim Károly kereskedő, az igazgatóság tagja.

A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...

A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...

Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.

A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.

1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...

Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik.  Az épületet Ráday születése...

A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.

A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.

Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...

„A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül birtokba vették a kurucok, majd Bottyán János lett a vár parancsnoka. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet. A kurucok itt adták ki a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát”...

„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....

A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...

Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára és a falunap emlékére 2003-ban álltottak kopjafát.

Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...

Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....