Emlékhelyek a Felvidéken

Az 1990-ben alakult a Cházár András Alapítvány felújította és katolikus templommá alakította át a szülőházat. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a hozzáépitett...

A harmadik fehér márványtábla a kamocsai református egyházközség fennállásának 450. évfordulója alkalmából, a gyülekezet megrendelésére készült a községben szolgáló és feljegyzett 24 prédikátor – lelkész emlékére a keresztyénség 2000. évében. Az emléktáblát a kamocsai kőfaragó Pogrányi testvérek készítették, és a templom szószékkel szembeni falán került elhelyezésre. A lelkészek emléktábláján örökítették meg az utókornak: Nagymegyeri Besnyei...

2014. május 21-én a kassai Állami Tudományos Könyvtár (ÁTK) épületén, 16 órakor emléktábla avatására került sor, mely a Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyaroknak állít emléket. Eredetileg a vasútállomás épületén került volna sor annak leleplezésére, ám a vasúttársasággal nem lehetett megegyezni. Ahogy Lang Tamás docens fogalmazott, a Szlovák Köztársaság Vasúttársasága Területi Igazgatósága értetlensége, sőt határozott elutasítása...

A Baracskáról Pozba felé vezető út mellett áll a Kelecsényi család mauzóleuma, melyet Kelecsényi Rafael építtetett a 19. század végén. A négyszög alapzatú építmény homlokzatait jellegzetes neogótikus tört portálék tagolják. A koronapárkány kivitelezése neoromán félköríves fríz. Az ormos főhomlokzat fiatoronnyal végződik. Az építmény napjainkban (2015) lepusztult állapotban van. Az épületet 2015-2016 közt felújították.

Az 1931-ben alakult helyi ifjúsági egyesület által 1938-ban emelt kultúrház, amely ma községi hivatalként működik.

Bacsfa filiájának Szent Rozália tiszteletére 1898-ban emelték a kis kápolnát.

Az önkormányzat által állított emléktáblát a temetőben, a halottasház falán létható.

A vőki önkéntes tűzoltószervezet, valamint az egész falu adományaiból készült az I. világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékszobrot Schwantner Ferenc somorjai kőfaragó készítette és 1934. május 21-én volt felszentelve. A talapzaton egy katona mellszobra áll, leeresztett zászlóval, Szűz Mária domborművével és egy törött szekérkerékkel. A katona mögött kereszt áll, nagy kőkorpusszal. A talapzaton fekete márványtábla van...

A másik, a Két világháború hősi halottainak emlékműve bent a faluban, a kastélykertben található. Egy háromlépcsős talapzaton helyezték el, s ez is két részből áll. Az alsó, négyzet alakú műkő rész alacsonyabb, a felső obeliszk alakzat magasabb. Az utóbbin egy fekete márványtáblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „Az I. és a II. világháborúban / elesett...

1939-ben, 1940-ben és 1941-ben a község határában táboroztak a budapesti 102. sz. Ganz cserkészcsapat tagjai. A táborozásaik emlékére 1943-ban egy emlékművet emeltek. A terméskőből emelt hármashalom-emlékművet az 1960-as években lerombolták. Az emlékművet a Csemadok és a hagyományőrző együttes helyi vezetője, Mészáros Julianna az 1990-es évek közepétől szerették volna helyreállítani. Segítséget az Esztergom-Belvárosi Plébániától kaptak, akik...

A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.

Kislúcs község temetőjének 1868-ban állított központi keresztje.

A kistatai temető központi nagykeresztje papi és előkelőbb családok sírjai közt áll. A kőkorpuszos, INRI-feliratos, egyenes szárvégű homokkőkereszt egy magas, téglalap alakú oszlopon látható. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, kezei vízszintesen, lábfejei egymáson vannak a keresztszárakra feszítve. A kereszt régi, valószínűleg a XVIII. századból származik, dedikációja nincs.

Az avardombra épített kápolnát 1735-ben Bakó István pozsonyi püspök szentelt fel a Szentháromság tiszteletére. Később a szakrális helyet nagyobb templomhajóval bővítették, s belseje is átalakult. Jelenleg a megmaradt kápolnarész a templom szentélye. A régi oltárból csak a Szentháromság barokk képe maradt meg, a főoltár helyén pedig az áldozati asztal foglal helyet. Tőle oldalra, állványokon helyezkedik...

A temető területén több régi, 1800-as évekbeli sírjel áll, rongálódva, elhanyagolódva.

A kopjafát a kitelepítés 60. évfordulójára állíttatta a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, a kopjafa leleplezésén részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés akkori elnöke is. Készítője vargyasi, székelyföldi, erdővidéki fafaragó.

2005-ben az egyházközség (ThDr. Karaffa János), az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a csallóközi községből 1945 után kitelepített és deportált családok emléke iránti tiszteletből emlékhelyet alakítottak ki a templom mellett. Az emlékkeresztet a falu adományként kapta. A falunapon tartott megemlékezést 2005. augusztus 27-én tartották, amelyre a kitelepített...

A kitelepített és üldözött magyarok és a háborús hősök emlékműve Felbáron

2013. április 20-án adták át a beneši dekrétumok alapján a második világháború utáni években kitelepített (cseh)szlovákiai magyarok tiszteletére emelt emlékművet. A városi szabadidőparkban található alkotást a Magyar Megmaradásért társulás készíttette. A fekete márványtáblán a kitelepítéseket szimbolizáló vonat, és az afelé induló sorstalan emberek körött a felirat.