Emlékhelyek a Felvidéken

A Rivnyák azaz Hrivnyák és Nagy család közös emlékkel megjelölt három egymás mellett lévő sírban nyugszik a nemesradnóti temetőben: Rivnyák János (elhunyt 1951-ben), Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter (elhunyt 1965-ben). Rajtuk kívül itt nyugszik: Nagy Sándor gépész, felesége Nagy Sándorné sz. Rivnyák Malvin és fia ifj. Nagy Sándor. Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg...

A vadaskertben dámokat, muflonokat tartanak. A Szaniszló család a kopjafát és a keresztet a vadaskert tiszteletére és védelmére állittatta hálából és ajándékozta a községnek, 2005-ben.

A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 1991-ben állítottak emlékművet Veskóc lakói, mely a református templom falán található.

A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 2010-ben állítottak emlékművet, mely ma a római katolikus templom kertjében található.

A görög katolikus templom mellett található a II. világháború áldozatainak emlékműve, a háborúban elesettek és a fogságban meghaltak névsorával.

Az elesettek emlékét egy köztéri emlékmű őrzi a településen.

Az áldozatok emlékműve a mokcsai halottasház előtt található.

A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 2000. őszén állítottak emlékművet, mely a községi hivatal előtt található.

A településen egy emlékmű és egy emléktábla őrzi a háború és a fogság áldozatainak neveit. A református templom udvarán található emlékműnél minden évben október 31-én tartanak megemlékezést az elhunytakról közös imával és énekléssel.

A református templom előtti parkban Ferenc György, helyi fafaragó alkotása őrzi a II. világháború áldozatainak emlékét. Az emlékművet a Csemadok Nagykaposi alapszervezete állította 1993-ban. Az emlékművön távolba révedő férfiarcok és az elesettek névsora található. Az elhurcoltak neveit tartalmazza a három nagy méretű tábla, amelyek a szobor oldalain vannak elhelyezve.

A II. világháború áldozatainak emlékműve a római katolikus templom udvarán található.

A község parkjában lévő emlékmű őrzi a fogságban és a II. világháborúban meghaltak nevét.

Az emléktáblát, mely a farnadi Szent Péter és Pál római katolikus templom falán van elhelyezve, JUDr. Nagy Tibor és családja állíttatta a II. világháborúban és a Don-kanyarnál elesett és az oroszországi jeltelen sírokban nyugvó hősök emlékére.

A II. világháború hősi halottainak emlékművét 1993-ban avatták föl. A talapzata eredetileg az országzászló talapzata volt, mely 1939-ben készült. Rajta volt a magyar címer, melyet a háború után levertek, helyébe ötágú csillagot tettek, ma márványtábla van a helyén. A második világháború halottai emlékművének négy oldalán összesen 249 hősi halott neve olvasható. A szobron két évszám...

A település római katolikus áldozatainak emlékére a római katolikus templom falán egy külön emléktáblát helyeztek el.

A falu evangélikus temploma parkjának másik oldalán található a II. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű tetején kereszt, koszorúval és két keresztbe helyezett karddal látható. A márványtáblán az 1941-1945 dátum alatt 31 százdi hősi halott és polgári személy neve olvasható. Az emlékművet 1994. augusztus 19-én avatták fel.

A településen az elhurcoltak és II. világháború áldozatának emlékére emlékművet a halottasház falán állítottak.

A mai bíróság épületének felépítését a Magyar Királyság igazságügyi miniszterének 1906. február 22-ei rendelete alapján rendelte el a pozsonyi törvényszéki elnök. Az egykori temetővel szemben lévő építkezési telket (mintegy 400 négyszögölt) még 1902-ben ajándékozta erre a célra a dunaszerdahelyi Tauber József. A járásbíróság tervét, de 1907-es kivitelezését is az ismert dunaszerdahelyi építész, Wyberál József vitte...

Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre: „ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta...

A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574...