Emlékhelyek a Felvidéken

Majláth József Sennyey Antóniát feleségül véve kapta meg Perbenyiket is hozományként a többi Sennyey birtokkal együtt. Itt kívánt feleségével letelepedni és gazdálkodni. Nem csupán a kastélyt építette fel, hanem a római katolikus kápolnát is. A kastély uradalmi központként fellendítette nem csupán a település, de térség életét is. Az eredetileg egyszintesnek épült kastélyt 1899-ben alakították át....

Az egykori barti majorban, mely az esztergomi érsekség birtoka volt, lévő fakeresztet Wimmer Kálmán haszonbérlő állíttatta 1900-ban. Az 1960-as években a majort felszámolták, és így az akkori fakereszt lassan az enyészeté lett. A Bréda és a Kóta család adományából, 1994-ben a keresztet, hogy emléke megmaradjon, műkőből az eredeti korpusszal újra elkészítették. A korpuszt Spek Vilma...

Maléter Jenő (Ernő) Maléter János megyei törvényszéki ülnök és Zmeskál Teréz fia. Lőcse, 1826. ápr. 4., ker. ápr. 9., evang., nemes. Gimnáziumot és jogot végez. 1845-1847. a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. Nőtlen. (Felesége 1850 – okolicsányi Okolicsányi Mária Terézia, meghalt Lőcse, 1875.) 1849 jan. 28. (16.) – őrmester az 1. besztercei önkéntes (a későbbi második...

Történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus. Pozsonyban született 1850-ben. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, egyetemi tanulmányokat 1869?-1874-ig Bécsben folytatott. 1775-től az aradi főreálgimnáziumban a történelem és földrajz rendes tanára, majd 1880-tól a budapesti egyetemen lett helyettes tanár. 1881-től az egyik fővárosi főreálgimnáziumban tanított történelmet, földrajzot és német nyelvet. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek...

Kassát nem lehet elhagyni Márai Sándor megemlítése nélkül, A gyertyák csonkig égnek szerzője tizennyolc éves koráig élt Kassán, itt született és tanulmányainak egy részét is itt végezte. Akkor költözött Budapestre, amikor egyetemre ment. Márai így írt szeretett városáról: „A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik...

1993-ban a Thália Színház egy eredetileg szintén nem színházi célokra épített ingatlanhoz jutott. Itt nyílt meg 1994-ben a Márai Stúdiószínház. Az épület 1994-ben elkezdett tatarozása és átépítése 2002-ig tartott. Jelenleg itt működik a közel 100 férőhelyes stúdióterem, ahol eddig főleg mese- és kamara-előadásokat láthattak az érdeklődők. A Timon utcai épületben található a színház igazgatósága, az...

A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...

„A lefolyt iskolai év történetének legfontosabb mozzanatát képezik a tanári karban bekövetkezett személyi változások. Az 1911. évi aug. 13-án tartott fenntartóhatósági közgyűlés rendes tanári minőségben véglegesítette ifj. Marcsek Andor helyettes tanárt, ki az 1909-1910. és 1910-1911. iskolai években sikeresen működött az intézetben. Id. Marcsek Andor rendes tanárt a fenntartóhatóság betegsége miatt az 1910-1911-ik iskolai év...

Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató, gimnáziumi tanár 1924. október 14-én született Kisudvarnokban. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Komáromban folytatta, majd 1950-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Középiskolai tanárként Dunaszerdahelyen működött. 1960 és 1986 között a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961—1976-ban az intézmény igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több...

A Szent György-templom falán, a torony alatti részen emléktábla őrzi a 20. század egyik legnagyobb hatású katolikus magyar nevelőjének, a Dunaszerdahelyen született Marczell Mihálynak az emlékét.

A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...

A falu közepén álló kápolna 1883-ban épült.

A kétszeres életnagyságú szobrot 1897. május 16-án avatták fel, Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Stefánia főhercegné és a Pozsonyban lakó Frigyes főherceg jelenlétében. A talapzat elején a ‘VITAM ET SANGUINEM’ (Életünket és Vérünket), a hátoldalán a ‘Magyarország fennállásának ezredik évében a király koronázások emlékére emelte Pozsony Szab. Kir. város közönsége 1896’ felirat volt olvasható. A szobor...

Mária-kép a kultúrházhoz vezető út mentén.  

A katolikus templom mellett álló Mária-képoszlopot 1923-ban állították.

A középkori pozsonyi Óváros fő teréből nyíló Ferenciek terén, közvetlenül az evangélikusnak épült, majd jezsuita kézbe jutott templom főbejárata előtt egy barokk stílusú, kőből faragott Mária-oszlop áll. A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak...

Barsendréden a kolera megszűnésének emlékére 1831-ben emeltek Mária-oszlopot. Az oszlopot 1991-ben újították fel. Az oszlop táblájának érdekessége az annak anyagában fellelhető őscsiga foszília.

Máriássy Ferenc földbirtokos és Kocsis Mária fia. Született 1831-ben, joggyakornok. Nőtlen. 1848 októberében beáll a 16. (érsekújvári) honvédzászlóaljhoz. Őrmester, 1849. februárjában hadnagy, alakulata létszámában és Simonffy őrnagy nagyváradi dandárparancsnok segédtisztje. Május 31-én visszahelyezik zászlóaljához. Július 1-jén főhadnagy a 9. Miklós huszárezred létszámában és parancsőrtiszt Lenkey János tábornok mellett. 1867-től földbirtokos Óhajon, járási főgyámmá, 1878-ban megyei...