Emlékhelyek a Felvidéken

A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....

Kezdetben a mai ártézi kút környékén, közhelyen állt. Ez a kúria mögötti Konkolyi-kertbe került, egy Konkoly-Thege Miklós személyét érintő szóbeszéd miatt. Az egyik magyarázat szerint a felállított objektum „a nagyságos úr kertésze” volt, az adatközlő férje szerint viszont a helyiek azzal csúfolódtak, hogy maga Konkoly-Thege Miklóst ábrázolja a szobor, amint ásóra támaszkodva nézi a földműveseket....

A kőkeresztet a helyiek Krizsán-keresztnek is nevezik. A 19. századból való. A klasszicista stílusú, korpusszal ellátott kereszt csúcsíves talapzaton áll.

Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.

1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...

A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....

Kubányi Imre emlékkeresztje az Ipolyszakállosi katolikus templom előtt található. A keresztet a talapzat hátoldalán lévő latin szöveg szerint 1800-ban emelték.

Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.

A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.

Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.

Az 1819-ben emelt emlékkereszt a temető legmagasabb eleme.

A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.

A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...

Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...

A Kulcsár család a település domináns családja, mai nevének előtagját a családról kapta.

A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.

Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...