Emlékhelyek a Felvidéken

A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.

Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...

A 2003-ban rendezett kézműves tábor idején faragták.

A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...

A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.

Az oltár alatti kriptában látható a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak síremléke. Világosszürke márványlap arany felirattal.

A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...

Kossovich Károly,ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825–27. országgyűlésen...

Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben,  Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak  a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...

Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...